A Romániában is gyakori vadon termő ernyősök közül a vadmurok, a pasztinák, a közönséges medvetalp, az erdei turbolya és az erdei angyalgyökér, míg a termesztettek közül a zeller, a petrezselyem, a sárgarépa és az édeskömény többszöri érintése is okozhat bőrgyulladást.

A növények sejtnedve a bőrfelületre kerülve égési sérülésre emlékeztető hólyagosodást idézhet elő, ezért az arra érzékenyek esetében nem árt a fokozott elővigyázatosság. Az elmúlt hétvégén például másodfokú égési sérüléseket okozott a közönséges medvetalp egy székelykeresztúri férfi lábán kaszálás közben. Először csak piros csíkok jelentek meg a lábfején, s eleinte azt hitte, a nap sütötte meg, de aztán súlyosabb lett a helyzet, vízhólyagok keletkeztek a csíkok mentén, és borzasztóan fájdalmassá váltak. Mikor orvoshoz fordult, a szakember nem lepődött meg; bármennyire is meglepő lehet sokaknak, látott már nem egy alkalommal hasonlót, így rögtön tudta, milyen típusú növényről van szó, és hogyan lehet enyhíteni a panaszokat.

Az ernyősvirágzatú növények esetében a szár, a levelek, a virágok, sőt, több fajnál a termés és a gyökerek is furokumarinokat tartalmaznak. A növények megérintésekor a sejtnedvük a bőrfelületre kerül, és többszöri érintkezés hatására a bőr az adott területen fényérzékennyé válik. A furokumarinok a napfény UV-sugarainak hatására bomlanak, a képződő bomlástermékek hatására égő érzés jelentkezik, a bőr kipirosodik, viszketni kezd, súlyosabb esetekben 24–48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta.

A napfény hatására kialakuló bőrgyulladás megfelelő védőöltözettel megelőzhető, így ugyanis gondoskodhatunk a teljes bőrfelület védelméről. A fűkasza használatakor előírt védőeszközök viselésével szintén elkerülhetők a sérülések. Ilyenkor csúszásmentes talpú, merev bakancs, erős bőrből készült kesztyű, továbbá hosszú ujjú felsőruha és hosszú szárú nadrág — lehetőleg egyrészes munkaruha — viselése ajánlott, emellett kötelező az arcvédő vagy legalább a szem védelmére alkalmas védőszemüveg viselése.

Amennyiben az óvatosság ellenére a bőrfelületre jut az ernyősvirágzatú növények sejtnedve, minél hamarabb mossuk le, majd takarjuk el ruhával az érintett felületet, és kerüljük a napfényt! Súlyos tünetek esetén feltétlenül keressünk fel egy bőrgyógyászt! Hasznos tudni, hogy nem csak az ernyősvirágzatú növények érintése okozhat fitofotodermatitiszt, hanem a rutafélék családjában is előfordulnak furokumarinokat tartalmazó fajok — például kerti ruta, citrom, bergamott narancs —, továbbá a füge érintése is kockázatos lehet.