A mézhamisítás Unió-szerte eléggé elterjedt, a hazai méz is könnyen hamisítható kristálycukoroldat hozzáadásával. Ha üzletben vásárolunk mézet, mindig alaposan olvassuk el a címkéjét!

Az őszi-téli időszakban sok szatmári természetes gyógymódként, immunerősítőként is fogyaszt mézet, a hideg napokon pedig ugyancsak jól tud esni a mézzel ízesített tea, de a méz önmagában is remek csemege. A méz a tudomány jelenlegi állása szerint legalább hetvenféle gyógy- és fiziológiai hatással bír. Rengeteg hasznos dolgot tartalmaz: kalcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium, cink és kis mennyiségben B1-, B2-, B3-, B5-, B6- és C-vitamin van benne. A sötétebb mézek ugyanakkor gazdagabbak ásványi elemekben, vasban, rézben és mangánban. Antiszeptikus, vagyis baktériumölő hatását már régóta ismerik, a népi gyógyászatban pedig szintén kihasználták már évezredek óta ezt az antiszeptikus hatást: fájdalomcsillapítóként és köptetőként a házi patikák szerves része.

Gyógyhatása azonban csak a jól kezelt méznek van, amely természetes eredetű, nem melegített, nem manipulált, a hamis méztől viszont ne várjunk csodát! „A hamis méz nem vagy csak a fajtára jellemző tempónál sokkal lassabban kristályosodik. A valódi mézek természetes tulajdonsága a kristályosodás, fajtára jellemző, hogy mikor és milyen tempóban, de valamilyen formában mindig kristályosodnak” — magyarázta dr. Costel Stanciu, a Fogyasztókért Egyesület (APC) elnöke, hozzátéve, hogy a boltokban ezért tanácsos mindig megnézni a palackozás dátumát, és ha a polcról levett üveg több hónapos mézet tartalmaz, ám ennek ellenére még mindig áttetsző benne a „méz”, inkább ne vegyük meg! Az APC elnöke szerint a hazai mézek fajtájuktól függően 1–3 hónap alatt kristályosodnak, de az akácméz 8–10 hónapig is megőrzi folyékony állagát.

Csecsemőknek ne adjuk!

Felnőttek és nagyobb gyermekek esetén a méz mértékletes fogyasztásának számos jótékony hatást tulajdonítanak, fontos azonban, hogy a szülők soha ne adjanak mézet, még a legkisebb mennyiségben sem, az egyévesnél fiatalabb csecsemőknek, mert életet veszélyeztető betegség, csecsemőkori botulizmus alakulhat ki náluk — emeli még ki az APC elnöke.

A csecsemőkori botulizmus leggyakoribb forrása a méz. A felnőttek és nagyobb gyermekek bélrendszerében a kórokozó nem képes szaporodni és toxint termelni, így a méz fogyasztása náluk nem okoz megbetegedést. Csecsemőknél azonban a méz fogyasztása — függetlenül annak eredetétől — már nagyon kis mennyiségben is a botulizmus kockázatával jár. Emiatt nemcsak a baba ételébe vagy teájába tett méz kockázatos, de mézes cumival vigasztalni a síró csecsemőt sem biztonságos.

A botulizmust egy baktérium (Clostridium botulinum) által termelt toxin okozza, amely az idegrendszert támadja meg. A Clostridium botulinum képes spórás alakot ölteni, ami a baktérium olyan állapota, melyben a környezeti hatásoknak nagyon ellenálló, így nehezen pusztítható el. A spórák 100°C hőmérsékleten több óráig életképesek maradnak, így a forralás sem pusztítja el őket. A kórokozó spórái a talajban mindenütt jelen vannak. A talajból kerülhet a baktérium a zöldségfélékbe, földes áruba, és a méhek közvetítésével a mézbe is. A baktérium a mézben nem képes szaporodni és toxint termelni, de a spórák életben maradnak.

A csecsemőkori botulizmus egy ritka, ugyanakkor nagyon súlyos megbetegedés, amely az egyévesnél fiatalabb gyermekeknél alakulhat ki a Clostridium botulinum baktérium spórás alakjának lenyelése miatt. A csecsemők éretlen bélrendszerében a Clostridium botulinum spórás alakja képes vegetatív alakká átalakulni, szaporodni és toxint termelni. A toxin megtámadja az idegrendszert. A botulizmus elsőként jelentkező tünete csecsemőknél általában a székrekedés, majd gyenge szopási reflex, kifejezéstelen arc, és az izmok bénulása következhet be, amely végül a légzőizmok bénulásához és halálhoz vezethet. Fontos, hogy botulizmus gyanúja esetén azonnal orvosi segítséget kell kérni, mert az azonnali kezelés megmentheti a baba életét.

A megbetegedés leggyakoribb forrása a méz, ezért egyévesnél fiatalabb csecsemőknek ne adjunk mézet!

Bumbuluţ Krisztina