Könnyebb elkerülni, mint gyógyítani a kullancsok által terjesztett betegségeket, ezért ha a természetbe indulunk, ajánlott odafigyelni a kullancsok elleni védekezésre is. A kullancscsípés elleni védekezésről dr. Puskás Csaba családorvost kérdeztük.

A legtöbben tisztában vannak vele, hogy a tavasztól őszig aktív vérszívók csípését jobb elkerülni, de azt már kevesebben tudják, hogy a kullancs által terjesztett fertőzések következménye súlyos, életre szóló fizikai és szellemi károsodás is lehet. Ráadásul az elmúlt évtizedekben Romániában is drámaian megnőtt a kullancsok által terjesztett betegségek közül a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás előfordulása. A hirtelen beköszöntött tavaszi enyhe idő nemcsak nekünk jó hír, hanem a kullancsoknak is, melyek az utóbbi időben Európa egyre nagyobb részét hódítják meg. Ez azért okoz gondot, mert a kullancsok számos, emberre veszélyes kórokozót terjesztenek. A vérszívó paraziták által terjesztett két legismertebb és legveszélyesebb betegség a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, amelyet a kullancs-encephalitis nevű vírus okoz, valamint a Lyme-kór, avagy más néven a borreliózis. Kullancs-encephalitis fertőzésből éves szinten mintegy 10–12 ezer esetet regisztrálnak világszerte, de a valós esetszám ennél jóval magasabb lehet, ugyanis sok fertőzésre soha nem derül fény. Ennek elsősorban az az oka, hogy csak minden harmadik fertőzés jár kifejezett klinikai tünetekkel, az érintettek mintegy 30%-a nem veszi észre a kullancscsípést és így nem fordul orvoshoz.

A témával kapcsolatban dr. Puskás Csaba családorvost kérdeztük, aki a kullancscsípés elleni védekezésről, illetve a csípés utáni legfőbb tennivalókról beszélt szerkesztőségünknek.

„A kullancsok mindenkire leselkednek az erdőben, a parkokban, de akár egy-egy füves járdaszegélyről is összeszedhetjük őket. Legtöbbször megkapaszkodnak a ruházatunkon, majd megkeresik a legközelebbi bőrfelületet, ahol megpróbálják fejüket a bőrünkbe fúrni, hogy a vérünket szívhassák. A leghatékonyabb védekezés ellenük elsősorban, ha kerüljük a köztudottan kullanccsal teli helyeket. Viszont ha mégis erdőbe, rétre vagy olyan helyekre megyünk, ahol fennáll a kullancsveszély, mindenképpen válogassuk össze úgy ruházatunkat, hogy az megfelelő védelmet nyújtson a paraziták ellen, tehát: húzzunk a cipőnkbe zoknit, viseljünk hosszú nadrágot és hosszú ujjú felsőt, amit tűrjünk be a ruhába. Az sem árt, ha a ruhánk világos színű, amelyen könnyen látható bármilyen nem oda illő folt, így akár maga a kullancs is” — kezdte a legfontosabb óvintézkedésekkel a családorvos.

Ugyanakkor elmondta azt is, hogy érdemes a különböző, gyógyszertárakban forgalmazott kullancsriasztó szereket is megpróbálni, amelyek bár rövid ideig hatnak, de arra a pár órára, ameddig a szabadban tartózkodunk, hasznosak lehetnek. Érdemes a nyakat, a csuklót a bokát befújni a készítménnyel. Ami pedig még szintén ajánlott a szabadban töltött idő után, az önmagunk és családtagjaink alapos átvizsgálása. A fejbőrt, a hajlatokat és a vékony bőrfelületeteket kedvelik a kullancsok.

Amennyiben kullancsot találunk a bőrünkbe fúródva, vigyázzunk, hogy annak eltávolításakor ne szorítsuk össze azt, ugyanis úgy a magában hordozott váladékot is kinyomhatjuk belőle. Ezért érdemes kullancscsipeszt tartani otthon, amellyel szakszerűen, egy forgó mozdulattal kihúzhatjuk a bőrünkbe fúródott parazitát. Ebben az esetben még nem feltétlenül kell orvoshoz sietnünk.

Amennyiben viszont a kullancscsípés körül bőrpír jelenik meg, majd piros, lilás kör alakban elszíneződik a bőr, középen elhalványulva, mindképpen forduljunk orvoshoz.

A családorvos is felhívta a figyelmet a borreliózis, azaz a Lyme-kór veszélyeire, amelyre védőoltás sincs, ezért jobb mielőbb észrevenni azt, hogy megkezdődhessen a megfelelő antibiotikumos kezelés, illetve az agyvelő- és agyhártyagyulladás veszélyeire, amely szintén komoly szövődményekkel járhat.

Bajnai Botond