Az elmúlt időszakban ismét rengeteg fogyasztótól kapott jelzést a Fogyasztókért Egyesület (APC) a hipermarketekben árusított citromok minőségével, biztonságosságával kapcsolatban. A közhasznú egyesület ezért november végén sorra vette a legnépszerűbb hipermarketláncokat, és górcső alá vette az ezekben árusított citromokat. Mint kiderült, az üzletekbe tízből kilenc citrom Törökországból érkezik, egyes romániai szállítmányok pedig akár egyszerre három különböző, az egészségre káros szerrel is kezelt citromokat tartalmaznak.
A citrusfélék — nemcsak a citrom, hanem annak társai is — hosszú utat tesznek meg, amíg elérnek a fogyasztókhoz, azért pedig, hogy a szállítás során a szorosan csomagolt, magas víztartalmú gyümölcsök ne romoljanak meg, ne penészedjenek be, a leszüretelésük után gomba- és baktériumölő vegyszerekkel és növényvédő szerekkel — ortofenil-fenol, imazilil, tiabendazol — kezelik őket. Ha ez nem lenne elég, akkor egy viaszréteggel is bevonják a gyümölcsök héját, hogy ne legyen túl nagy a súlyveszteségük a párologtatás miatt. A viaszréteg lehet mesterséges vagy természetes viasz, az utóbbi általában méhviaszalapú.
Azt, hogy a gyümölcs csak viasz védőréteggel bevont, vagy mellette növényvédő szerrel is kezelték-e, a termék címkéjén vagy az üzletben a hozzá kapcsolódó feliraton fel kell tüntetni. Ugyanígy azt is közölni kell a vásárlóval, ha a héj fogyasztásra alkalmatlan, mivel a növényvédő szer a héj illóolajához kötődik, és a viaszbevonás miatt később már nem lesz lemosható. Ha a felületkezelésre vonatkozó jelölés nem egyértelmű, javasolt körültekintően eljárni, és a héjat fogyasztásra alkalmatlannak tekinteni.
A Romániában forgalmazott déli gyümölcsök csomagolásán olvasható információk szerint két klasszikus gombaölő szert alkalmaznak leggyakrabban erre a kezelésre: az imazalil és a prokloráz hatóanyagúakat. Mindkettő felszívódó hatású, a növény szövetébe, a gyümölcs héjának mélyebb rétegébe mozogva ölik meg az útjukba kerülő gombákat. A biztos hatás érdekében még ortofenil-fenolt (E231) és/vagy tiobendazolt (E233) is szoktak adagolni az oldathoz. Ezek a vegyületek a romlást okozó gombák mellett a baktériumok ellen is hatnak. Jellemző rájuk, hogy csak a terméshéj felszínén tapadnak meg. A felsorolt növényvédő szerek alkalmazása a leszüretelt déli gyümölcsök esetében engedélyezett, de a forgalmazónak kötelezően fel kell tüntetnie a kezelést a gyümölcs csomagolásán. Az Európai Unió déli gyümölcsöt termelő országai is alkalmazzák ezen kezeléseket.

Mi kerülhet a sütibe?

A felsorolt szerek héjról, héjból való eltávolítására különböző laboratóriumi kísérleteket végeztek már több országban, eredményeik megerősítik egymást. Tartós (8–10 perces), áztatásszerű, meleg vízben végzett erős dörzsöléses mosással azok a szerek — ortofenil-fenol (E231) és tiobendazol (E233) —, melyek csak a gyümölcshéj felszínére tapadnak, eltávolíthatók, ezektől mentesíthetők. Ellenben a felszívódó hatású imazalil és prokloráz mennyisége, jelenléte, mivel a gyümölcshéj belsejében van, felszíni mosással nem befolyásolható. Eltűnni csak a természetes lebomlás során fog. Vizsgálatok szerint a gyümölcs húsába a felszívódó fungicidek már nem hatolnak, csak a héjban találhatók meg.
Mivel tehát mosással nem lehet eltávolítani a héjból a felszívódott növényvédő szert, semmiképpen nem javasolt a kezelt citrom vagy narancs héjának élelmezési célú felhasználása.
A gyümölcs fogyasztása előtt fontos a héj alapos megmosása, hogy az aprítás, tisztítás során a felszínre tapadt piszkot és vegyszert kezünkkel ne vigyük rá a gyümölcs húsára. Narancs- vagy citromlé elkészítését mindig a héjak eltávolításával kezdjük. Soha ne dolgozzuk fel a gyümölcsöt egészben, héjával együtt, mert a héjon és héjban lévő növényvédő szereket a lébe dolgozzuk, s mérgezzük magunkat és családunkat. Süteményekhez, édességekhez és bármilyen más étkezési célra csak növényvédő szertől, vegyszertől mentes narancs- és citromhéjat használjunk!

Bumbuluţ Krisztina