A vidéken élő lakosság fele napi rendszerességgel fogyaszt kenyeret, míg a városon élők egyharmadának az asztalára kerül mindennap kenyér. A Reveal Marketing Research felmérése szerint a városon élő polgárok nagyobb arányban igyekeznek az egészségesebbnek tartott, fekete, illetve teljes kiőrlésű péktermékek közül választani, 19 százalékuk vásárol gyakrabban ezekből, míg vidéken 14 százalék az arányuk. 
A városiak 35 százaléka, a vidékieknek pedig az 51 százaléka eszik fehér cipót, míg fehér kenyeret a városon élők 32 százaléka, a vidékieknek pedig a 49 százaléka fogyaszt rendszeresen. Bár egyre több pékségben megtalálni, a legkevésbé az olasz módra készült kenyérlepény, a foccacia, illetve az olaszok „bagettje”, a ciabatta népszerű, ezt a lakosság 40 százaléka soha nem fogyasztja.

Az április 4–7. között, 1008 személy megkérdezésével készült felmérés szerint kalácsot évente egyszer a lakosság 95 százaléka fogyaszt, főként húsvétkor, és zömében a vidéken élők (56 százalék). Idén egyébként a romániai lakosok körében 5 százalékkal, 42 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik azt vallották, a húsvéti asztalra az üzletekben kapható kalács kerül, a válaszadók 44 százaléka a szuper- és hipermarketekben szerzi be ezeket, 33 százalékuk pedig a pékségekből — ez utóbbi 4 százalékos visszaesés tavalyhoz képest. Az üzletben vásárolók 57 százaléka szerint túl hosszadalmas otthon elkészíteni egy kalácsot, ezért nem is fog hozzá, 34 százalék pedig túl bonyolult műveletnek tartja.

Csak óvatosan a pékárukkal!

A romániai lakosok túl sok kenyeret fogyasztanak, eközben pedig halat, joghurtot, gyümölcsöt és zöldséget már annál kevesebbet — hívta fel már korábban is a lakosság figyelmét az Egészségügyi Világszervezet (WHO), kihangsúlyozva: a finomított alapanyagok és élelmiszerek fogyasztása hosszú távon káros hatással van egészségünkre.
A fehér kenyér főként fehér finomított búzalisztből készül: a finomítás során a gabona héja és csírája nem kerül a lisztbe, így a gabonában lévő vitaminok és ásványi anyagok sem, amelyek egészségünk szempontjából meghatározók. A fehér kenyér így főként szénhidrátot és fehérjét tartalmaz, valamint állományjavítót, lisztjavítót és térfogatnövelő szereket, hogy kellően nagy, puha és fehér legyen. Mivel a fehér kenyér nem tartalmaz túl sok tápanyagot, és a szerkezete is szellős, szivacsos, így jóval nagyobb mennyiséget szükséges elfogyasztani belőle, mint egy teljes értékű kenyér esetében.

A valóban barna kenyér attól kapja barna színét, hogy a gabonát, amelyből a liszt készül, nem fosztják meg héjától és csírájától, így a benne található értékes tápanyagoktól sem. Érdemes azonban résen lennünk, mert sokszor karamellel színezett fehér kenyeret vásárolunk barna kenyér gyanánt, attól kicsit magasabb áron. A valódi barna kenyérnek a súlya is nagyobb, így ha vásárláskor túl könnyűnek éreznénk a kenyeret, akkor biztosan a színezett fajtával van dolgunk. Mindig olvassuk el a termék címkéjét, ha nincs rajta, inkább ne vegyük meg!

A kenyér szénhidrátbomba lévén nagymértékben és hosszú távon a testsúly gyarapodásához, elhízáshoz vezet. A szakemberek senkit nem szeretnének lebeszélni a kenyérfogyasztásról, de minden esetben kihangsúlyozzák a mértékletességet. Az ideális az lenne, ha nem fogyasztanánk többet, mint 30–50 grammot étkezésenként, azaz legfeljebb 2–3 vékony szeletet.

Bumbuluţ Krisztina