Egy német felmérés rámutat, az életminőség romlásához és a hazai össztermék (GDP) csökkenéséhez vezethet az agyelszívás és a képzett munkaerő elvándorlása a fejlettebb országokba.

Az életminőség romlásához és a hazai össztermék (GDP) csökkenéséhez vezethet az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országokban a képzett fiatal munkaerő elvándorlása a nyugati tagországokba — erre mutat rá egy hétfőn ismertetett német tanulmány. A bonni Munka Jövője Kutatóintézet (Forschungsinstitut zur Zukunft der Arbeit – IZA) adatai szerint a 2004 óta csatlakozott kelet-közép- és kelet-európai európai országok (a balti államok, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, illetve a 2007 óta tag Románia és Bulgária) állampolgárai közül jelenleg 5 millióan élnek a nyugati uniós tagországokban.

Több új EU-tagországból az aktív munkaképes korban levő lakosság igen jelentős része vándorolt ki a nyugati társállamokba, Litvániából például 9 százalék, Romániából 10 százalék. Az IZA a 2004–2009-es időszak folyamatait tanulmányozva azt vizsgálta, hogy a folyamat miként befolyásolja a kibocsátó országok helyzetét. Különösen Romániában okoz szerkezeti feszültségeket az elvándorlás. Jelenleg 2 millió román él más EU-tagországban, köztük sok kutató, informatikai szakember, orvos és ápoló. „Ha nem sikerül megállítani az agyelszívást, akkor a folyamat hátrányosan befolyásolhatja a hazai lakosság egészségi állapotát és életminőségét” — figyelmeztetnek az IZA kutatói, akik Lengyelország, Szlovákia és más országok esetében is tapasztalták a negatív folyamatokat kiváltó elvándorlásra utaló jeleket.