Belföld

Veszélyben az ételjegyek

2017.11.07 - 13:35

Másképp adóztatna egyes cégeket jövő évtől a kormány, esetükben nem lesz költségként leírható az étkezési utalvány. Az intézkedés sokakat érint.

Saját maga által készített szabályokat készül megszegni az adótörvénykönyv jövő évtől tervezett módosításaival a szociáldemokrata kormány. A 2016. január elsejétől bevezetett adótörvénykönyv egyik passzusa kimondja, hogy az átláthatóság érdekében hat hónapnál rövidebb időn belül nem lehet adószabályokat módosítani, most mégis ezt tervezi a kormány. Változtatna egyebek mellett azon is, hogy a legtöbb egymillió euró éves forgalmat lebonyolító cégek ezentúl ne 16 százalékos profitadót fizessenek, hanem 1 százalékos, bevételen alapuló forgalmi adót. Ez a feje tetejére állítja számos szatmári cég gazdasági stratégiáját is, nyilatkozták lapunknak közgazdászok, többek között olyan költségeket téve elszámolhatatlanokká, mint az autólízing, munkagép- és eszközvásárlás vagy az alkalmazottaknak adott étkezési utalványok költségei. Több száz Szatmár megyében bejegyzett céget érinthet majd ez az intézkedés.

Az étkezési utalványok megvonásának veszélye a közalkalmazottak esetében nem áll fenn, a közhivatalokban dolgozók ugyanis nem utalványt, hanem két minimálbérnek megfelelő, készpénzes étkezési pótlékot kapnak egy-egy évre leosztva 2018. január elsejétől.

Portálunknak nyilatkozó szatmári könyvelő számolt utána, hogy ha jelenlegi formájában kerül elfogadásra a minimálbér-tervezet, az 154 lejjel emeli meg a főleg a munkavállalókra nehezedő bérköltségeket. Viszont a 2018. január elsejétől 1900 lejre megemelni tervezett bruttó minimálbér nettó értéke csak 25 lejjel lesz több, mint a most érvényben lévő bruttó 1450 lejes minimálbér nettója, hiába a nagy arányú emelés, nőnek a jövedelemre kivetett illetékek is, számoltak utána megyei pénzügyi szakemberek. A szakemberek szerint az arányok jól mutatják, hogy az állam gyakorlatilag a minimálbér-emeléssel és a bérekre kivetett adók emelésével akar többletbevételhez jutni. Az új rendelkezés nyomán ugyanis az államkassza 154 lejjel többel gyarapodik, miközben a munkavállaló, aki a béremelés első számú kedvezményezettje kellene hogy legyen, csak 25 lejjel fog többet kapni.

 

 

Princz Csaba