A december 9-i parlamenti választásokon az RMDSZ mellett az EMNP jelöltjei is számítanak a magyarság szavazataira. A parlamenti választási törvény alternatív küszöbre vonatkozó szabályozását eltérően értelmezik a politikus. Veszélybe kerül-e a magyar képviselet, ezt vizsgálja egy politikai elemzés.

A Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport kedden nyilvánosságra hozott elemzésében arra keresi a választ, hogy mi történne, ha az RMDSZ mellett egy másik magyar pártnak is sikerülne elérni az alternatív választási küszöböt. A magyar szervezetek parlamenti bejutásának esélyeit latolgató politikusok eltérő módon értelmezik a helyzetet. Az EMNP szerint az alternatív küszöbnek köszönhetően a magyar képviselet semmilyen formában nem kerülhet veszélybe, sőt, az is lehetséges, hogy akár két magyar párt is bejusson a parlamentbe, az RMDSZ szerint ez nemcsak hogy lehetetlen, de a külön történő indulás és az ebből eredő 5%-os küszöb el nem érése lényegesen kevesebb erdélyi magyar honatya bejutását eredményezheti. A politikai elemzők azt vizsgálták, van-e elméleti lehetőség arra, hogy több magyar párt is bejusson a parlamentbe úgy, hogy legalább az egyik esetében az alternatív küszöb lép működésbe. A szimulációt a 2008-as parlamenti választások eredményein végezték el, mindkét kamarára. Ez esetben függetlenül attól, hogy mennyi szavazatot vett volna el az RMDSZ-től, a másik magyar párt jelentős mértékben nem gyengítette volna a magyar képviseletet mindaddig, amíg eléri az alternatív küszöböt. A maximális veszteség egy képviselői mandátum lehetett volna, míg a szenátorok száma változatlan maradt volna, esetleg egy vagy két mandátum váltott volna gazdát, állítják az elemzők.

Íme az eredmény

Az első forgatókönyv szerint a második magyar párt pontosan 6+3 egyéni választókerületben végez az első helyen, megelőzve az RMDSZ-t, máshol el sem indul. Ez esetben függetlenül attól, hogy mennyi szavazatot vett volna el az RMDSZ-től, a másik magyar párt jelentős mértékben nem gyengítette volna a magyar képviseletet mindaddig, amíg eléri az alternatív küszöböt. A maximális veszteség egy képviselői mandátum lehetett volna, az első és a harmadik forgatókönyv esetében, míg a szenátorok száma változatlan maradt volna, esetleg egy vagy két mandátum váltott volna gazdát.

Az RMDSZ kihívója a második és harmadik modellben is az élen végez ebben a 6+3 körzetben, viszont a többi körzetben is gyűjt szavazatokat, vagyis a 6+3 kivételével minden más körzetben az RMDSZ szavazatait 90-10 százalék, illetve 85-15 százalék arányban osztották újra az RMDSZ és a másik magyar párt között a legutóbbi választási eredmények alapján. Az RMDSZ csak a harmadik forgatókönyv esetén (6+3 kivételével minden más körzetben az RMDSZ szavazatait 85-15 százalék arányban osztották újra az RMDSZ és a másik magyar párt között) ment volna le öt százalék alá, ami egyszersmind arra is enged következtetni, hogy a Szövetségnek nagy valószínűséggel nem lesz szüksége az alternatív küszöbre az idén sem. Ugyanakkor, ha szüksége lesz rá, akkor jelenlegi mandátumainak legfeljebb egyötödét bukhatja el. Ehhez nagyjából százezer ellenzéki szavazat kellett volna 2008-ban 40%-os részvétel mellett. Amennyiben idén magasabb lesz a részvétel, akkor ennél is több kell. Abban az esetben viszont, ha a másik magyar párt nem érte volna el az alternatív küszöböt, de nagyságrendileg ugyanannyi szavazatot vett volna el az RMDSZ-től, akkor a magyar képviselet akár négy képviselővel és két szenátorral is gyengülhetett volna — mutatnak rá az elemzők.

A Mensura elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a 6+3-as alternatív küszöb elérése nem jelent automatikusan 6+3 mandátumot egy párt számára, az általuk vázolt forgatókönyvek a második magyar párt számára 0-2 szenátori és 2-4 képviselői mandátumot juttattak volna. A 6+3 tehát csak egy feltétel, amelynek teljesítése esetén egy párt részt vehet a mandátumelosztásban, azonban megtörténhet, hogy onnan ennél kevesebb mandátummal távozik.

Hogy szól a szabályozás?

A 2008/35-ös választási törvény szabályozza a parlamentbe való bejutás feltételeit, a választási küszöb meghatározása a következőképpen hangzik: amennyiben egy párt, politikai vagy választási szövetség, illetve kisebbségi szervezet egyéni jelöltjei egy időben az első helyen végeznek hat képviselőházi és három szenátori körzetben, megadatik számára a mandátumszerzés lehetősége akkor is, ha a párt nem éri el az 5%-ot. Az alternatív küszöbbel kapcsolatosan két dolgot lényeges kihangsúlyozni: 1. a törvény arról beszél, hogy a jelöltek az első helyen kell végezzenek az egyéni körzetükben („se situează pe primul loc, în ordinea numărului de voturi valabil exprimate”), vagyis csak relatív többségre van szükség, azaz valaki a legtöbb szavazatot kapja egy választókerületben. 2. a két kamarára vonatkozó feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie, nem elég, ha csak a hat, vagy csak a három teljesül.