A méz minősége és az EU-s méhészet is veszélybe kerülhet az EP döntése értelmében, amennyiben a génmódosított növényekből származó virágpor jelenlétét nem kell feltüntetni a címkéken.

Az ún. méz-irányelv módosításának kapcsán a közép-kelet-európai méztermelés nehézségeire irányította a figyelmet Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szerdán, a strasbourgi plenáris ülésen. Nehezményezte, hogy az Európai Unió (EU) mézpiacát az elsősorban a nyugat-európai tagállamok területén található feldolgozóipar érdekeinek megfelelően jelenleg elárasztják a rossz minőségű kínai, illetve amerikai mézzel, amelynek pollenje ráadásul génmódosított növényekből származik. Az RMDSZ képviselője szóvá tette, hogy eközben az új tagállamokban a minőségi méhészet a megélhetésért küzd, és szót emelt az uniós polgárok fogyasztói jogának védelmében is. „Azt az álláspontot támogattam szavazatommal, hogy ne az olcsó, rossz minőségű, javarészt kínai méz importját bátorítsam. A közép-kelet-európai országok, Románia is, ún. kistermelős országok. Az EU-s programok segítségével nehezen, de immár sikerült összefogni a jórészt bio-méztermelő tevékenységüket; óriási erőfeszítéseket tesznek a bio-méz előállítása érdekében. Ha jelenleg felvásárolni kényszerülünk a gyenge minőségű mézet is, elvárjuk, hogy ez fel is tűnjön pontos arányokkal a címkén. Az európai polgárok joga, hogy tudják, mit fogyasztanak. Nem az a gond, hogy a pollen összetevője vagy alkotóeleme a méznek — a génmódosított növényeket tartalmazó területen való méhlegeltetés és a méz minősége az igazi probléma, mert veszélybe kerülhet az európai uniós méhészet” — hangsúlyozta az EP-képviselő.

Háttér

Az Európai Parlament (EP) szerdán döntött arról, hogy a virágport a méz természetes alkotóelemének kell tartani, nem pedig összetevőnek. Ennek értelmében a génmódosított növényekből (GMO) származó virágpor jelenlétét gyakorlatilag nem kellene feltüntetni a címkéken, mert a virágpor aránya nem haladja meg a mézben azt a mértéket, amely fölött az alkotóelemeket jelölni kell. Az ügyben az EP-nek még meg kell egyeznie a tagállamok képviselőivel.

A mézben lévő pollen alkotóelem vagy összetevő mivoltáról szóló vita egyébként azért kezdődött el, mert a két eset más-más címkézési szabályokat von maga után. Ha a virágport természetes alkotóelemként értelmezzük, akkor a génkezelt növényről származó pollent a gyakorlatban nem kell feltüntetni. Ennek oka az, hogy a génmódosított organizmusokról (GMO) szóló irányelv szerint csak a 0,9 százalék feletti génkezelt tartalomról kell a címkén beszámolni. Mivel azonban a pollen csak mintegy 0,5 százalékban található meg a mézben, ezért soha nem fogja meghaladni a címkézési határértéket.