Az új típusú koronavírus-fertőzésből kigyógyult páciensek vérplazmavételét szabályozó miniszteri rendeletet adott ki nemrég az egészségügyi tárca. A vérplazma-terápia bevezetéséhez nem csak a vérplazmavétel feltételeit kell szabályozni, a kezelés is meg kell hogy kapja a fertőző betegségek, illetve az intenzív ellátás orvosi szaktestületének jóváhagyását — vélhetően erre is sor kerül a közeljövőben.

Eddig közel 3100 romániai lakos gyógyult ki a COVID-19 betegségből, a miniszteri rendelet szerint közülük azok jelentkezhetnek önkéntes vérplazmadonornak, akik szívesen megosztanák védettségüket a betegségben szenvedő betegekkel. A vérplazmavételt megelőzően tesztelik majd a donorokat, hogy rendelkeznek-e koronavírus-ellenanyaggal.

A módszertan szerint a COVID-19 betegségből meggyógyult páciensek kiválasztására, a potenciális donorok megtalálására a vérközpontok együttműködési szerződést kötnek az új típusú koronavírussal fertőzött betegek kezelésére kijelölt kórházakkal, Szatmár megye esetében a megyei vérközpont a Nagykárolyi Városi Kórházzal. A lehetséges donorokat a vérközpont keresi majd meg, és amennyiben beleegyezésüket adják, akkor időpontot egyeztetnek konzultációra, laborvizsgálatokra és plazmavételre. Azokban a vérközpontokban, ahol nincs lehetőség plazma kivonására, ott hagyományos vérvételre kerül sor, s a vérből utólag készítenek plazmát. Azok a donorok egyébként, akik megfelelnek a feltételeknek, elsőbbséget élveznek majd a vérközpontban a hagyományos véradókkal szemben, a plazmát pedig egy aferéziskészülékkel vonják ki az önkéntesek véréből.

Aferéziskészülékkel egyébként hosszú évek óta rendelkezik a Szatmár megyei vérközpont is. A hemaferézis (vagy aferézis) nem más, mint a vér alkotóelemeinek szeparálási, illetve eltávolítási formája. Az elnevezés a görög aphairesis szóból származik, mely eltávolítást jelent. Az elnevezés annak megfelelően módosul, hogy mely komponens kerül eltávolításra. A plazmaferézis emberi vérplazma előállítására szolgáló eljárás, mely a leggyakrabban továbbfeldolgozott, illetve tisztított plazmakészítmények előállításához szolgál alapanyagként. Az eljárás során a donortól kizárólag plazma kerül eltávolításra, a sejtkomponenseket visszakapja. A beavatkozás során sejtveszteség nincs, vagy minimális.

Az Egészségügyi Minisztérium által kiadott módszertan szerint a vérközpontok az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézetbe (INHT) küldik a donoroktól levett készítményeket, amelyeket újabb teszteknek vetnek alá, HIV-tesztet és hepatitiszszűrést végeznek, valamint humán leukocita antigén (HLA) gének és antigének meghatározására is sor kerül — ezt egyébként főként a szerv- és csontvelőtranszplantáció előkészületei során szokták használni, az egymáshoz leginkább illő donor-recipiens párok kialakításakor. Miután minden vizsgálat elkészül, az INHT dönt arról, hogy használható-e a donorok vérplazmája, s amennyiben igen, akkor ezeket a kérések függvényében osztják szét az egészségügyi intézmények között. Azok kaphatják meg a készítményt, akik a COVID-19 betegség miatt kritikus állapotban vannak, legalább 18 évesek, és beleegyeznek abba, hogy vérplazmát kaphassanak.

A vérplazmakészítményekkel való kezeléshez szükséges berendezéssel egyébként jelenleg csak Bukarest, Jászvásár és Temesvár rendelkezik.

Hogyan gyógyít a vérplazma?

Az új koronavírus okozta COVID-19 betegségből már felépült páciensek vérében lévő antitestek egyetlen adagja életeket mentett koronavírussal súlyosan fertőzött 10 beteg esetében kínai kutatók tanulmánya szerint. Az amerikai tudományos akadémia tudományos folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban a szakemberek azt írták, hogy a vérplazmakezelésnek köszönhetően rövidebb ideig jelentkeztek a tünetek, javult a vér oxigénszintje, és gyorsabban tűnt el a vírus a szervezetből.

Három kínai kórházban februárban kezdték el vizsgálni mintegy 300 ember bevonásával a COVID-19-en átesett betegek vérplazmájának hatékonyságát, azt, hogy a vírus elleni harcra termelődött antitestek segíthetnek-e a frissen megbetegedetteknél a betegség leküzdésében. Az előzetes eredmények azt jelzik, hogy a régóta létező vérplazmaterápia erőteljes kezelési mód lehet a légszomjjal küszködő koronavírus-fertőzöttek esetében.

A 20. század elején az orvosok a kanyaróból, gyermekbénulásból, mumpszból vagy influenzából felépült betegek vérében keletkezett antitestekkel kezeltek olyanokat, akik ezektől a betegségektől szenvedtek. Annak idején a kutatók megfigyelték, hogy ezek a betegek gyorsabban és teljesen felépültek, szemben azokkal, akik nem kaptak ilyen kezelést.

Bumbuluţ Krisztina