Jegyzet

Verespatak — és ami mögötte van

2013.09.14 - 09:26

A verespataki aranybánya-beruházást ellenzők nem állnak el a tiltakozástól, Szatmárnémetiben is meghirdették vasárnapra az újabb demonstrációt. Közben a bányászok napok óta a föld alatt barikádozták el magukat, sőt éhségsztrájkot is kilátásba helyeztek, ők ily módon akarják érvényesíteni akaratukat, követelve az aranykitermelés elkezdését. A kormánykoalícióban sincs egyezség a témában, míg Antonescu — állítólag már az államelnöki választásra készülve — hétfőn azzal állt elő, hogy a kormány törvénytervezetét el kell utasítani, a miniszterelnök a hét eleji nyilatkozatával teljesen ellentétesen foglalt állást csütörtökön. Hétfőn, az USL társelnökének javaslata után, Victor Ponta is úgy nyilatkozott, hogy nincs értelme parlamenti különbizottságot létrehozni és társadalmi vitát nyitni a verespataki bányaprojekt ügyében, hiszen egyértelművé vált, hogy a parlamenti többség el fogja utasítani a kormány tervezetét. Ehhez képest — és a témával kapcsolatosan elhangzott, komoly koalíciós feszültséget előidéző sajtónyilatkozatokat követően — a Szociálliberális Szövetség társelnökei csütörtökön mintegy háromórás tárgyalás után úgy döntöttek, hogy mégsem kell elkapkodni a beruházásról szóló döntést, meg kell hallgatni a bányaprojektet támogató és az azt ellenző civil szervezeteket egyaránt. No persze nem lep meg a miniszterelnök hezitálása, hiszen egy őszinte pillanatában beismerte, hogy szíve szerint ő is a beruházás támogatására szavazna, csakhogy feleségének, aki EP-képviselő, már megígérte, hogy a projekt ellen fog voksolni. Ponta azt is bevallotta, hogy ellenzéki politikusként a verespataki beruházást ellenzőinek sorába sem meggyőződésből állt be, hanem egyszerűen csak amiatt, mert azt az államfő támogatta, vagyis ami mellett Traian Băsescu kiállt, azt neki elleneznie kellett, mert úgy gondolta, az jó dolog nem lehet.

A Verespatakra tervezett ciántechnológiás aranybánya projektje kapcsán sok még a megválaszolatlan kérdés, többek között az is talány, hogy amennyiben a projekt nem valósul meg, kell-e az államnak kártérítést fizetnie, és az milyen összegre rúghat. Azt viszont ez az eset is jól mutatja, hogy a vezető politikusok felelőtlen hozzáállása sokkal nagyobb kárt okoz, mint amit az egyes projektek kapcsán fel lehet becsülni.

 

Elek Anikó