Annak ellenére, hogy ebédjegyekkel, különböző voucherekkel és természetesen ami a legjobb, teljes körű és ingyenes vérvizsgálattal jár az önkéntes véradás, a szatmáriak továbbra sem tolonganak a vérközpont kapujában. „Hiába az elmúlt hetek tájékoztató kampánya, a prefektúra bekapcsolódása, a különböző apró ajándékok és a havi egy, szombati nyitvatartás, továbbra is nagyon kevesen térnek be hozzánk. Annyira rosszul állnak a készletek, hogy ki sem tudok emelni olyan vértípust, amelyikből nagyobb hiány lenne: minden hiányzik. Megkérem szépen azokat a szatmáriakat, akik tehetik, hogy jönnek el hozzánk, és adjanak vért” — magyarázta megkeresésünkre dr. Doina Crişan, a szatmárnémeti központ igazgatója.

Véradásra várják mindazokat, akik már elmúltak 18 évesek, de még nincsenek 60 esztendősek, és testsúlyuk eléri az 50 kg-ot. Egy másik fontos kritérium pedig, hogy két véradás között legalább 8 hétnek el kell telnie, ugyanis ennyi időre van szüksége a szervezetünknek, hogy regenerálódjon. Nőknek azt javasolják, hogy évente átlagosan háromszor, férfiaknak pedig, hogy 4–5 alkalommal adjanak vért. A véradás önkéntes, névtelen és önzetlen cselekedet, amely akár három életet is megmenthet — mondta a doktornő. A véradókat Szatmárnémetiben minden munkanapon, valamint a hónap utolsó szombatján, tehát legközelebb október 31-én 8 és 11 óra között a Károlyi út 26. szám alatt várják. 

Félezerből egy sem

Már több mint félezer Szatmár megyei lakos meggyógyult a COVID-19 betegségből, de még senki nem kereste fel a vérközpontot azért, hogy vérplazmát adományozzon, pedig a lehetőség adott — tudtuk meg az illetékestől.
A koronavírus-járvány nyár végén fellángoló második hulláma után ugyanis nemcsak a pozitív esetek száma növekedett meg, de a kórházi ellátást igénylő betegeké is. Az ő kezelésükre továbbra is kevés célzott terápiás lehetőség érhető el. Habár néhány antivirális gyógyszerrel kapcsolatban vannak biztató eredmények, a leghatékonyabb gyógymód továbbra is a vérplazmaterápia. A szérum kizárólag a gyógyult betegek véréből állítható elő, ezért kulcsfontosságú, hogy közülük minél többen vegyenek részt plazmaadáson.

Azok tudnak vérplazmát adni, akik már átestek a koronavírus-fertőzésen, és a tünetek megjelenése után eltelt legalább 4 hét vagy a gyógyulás után minimum 2 hét. Vérplazmát minden, a vírusfertőzésből kigyógyult személy adhat, attól függetlenül, milyen tüneteket okozott nála a fertőzés, vagy mennyire volt súlyos esetében a betegség lefolyása — tehát azok is, akik a nem szorultak kórházi kezelésre. 

A plazmaadásra jelentkezőknél először vérvételre kerül sor, melyre nem szükséges éhgyomorral érkezni, ugyanis kizárólag abból a célból vizsgálják meg a mintákat, hogy elegendő antitest található-e bennük. Más betegségekhez hasonlóan a koronavírus-fertőzés esetén is eltérő, mennyi ellenanyagot termel a szervezet, a hatékony plazmaterápiához pedig szükséges, hogy ennek szintje meghaladjon egy bizonyos értéket. Első alkalommal minden jelentkezőtől egy kémcsőnyi vért vesznek le, ennek vizsgálata után pedig külön értesítik azokat, akik a vérükben található ellenanyag szintje alapján alkalmasak plazmaadásra. A vérplazmavétel eljárása gyakorlatilag hasonló a véradás folyamatához, ám ennek során a vérnek csak a sejtes elemek nélküli, fehérjéket és antitesteket is tartalmazó részét használják fel.

A fertőzésen átesettek vérében a vírus elleni védekezésül termelt ellenanyagok, vagyis úgynevezett antitestek találhatók, ezek segítségével győzi le a szervezet az infekciót. Plazmaterápia során a koronavírusból kigyógyultak vérplazmájával ezeket az antitesteket használják fel a betegség leküzdésére. A járvány során végzett orvosi vizsgálatok és tudományos kutatások azt bizonyítják, hogy a súlyos betegek vérében kialakuló túlzott immunreakció, az úgynevezett citokinvihar egészséges szérum hozzáadásával visszaszorítható.

Bumbuluţ Krisztina