Főleg a volt jugoszláv tagállamokból érkezett vendégmunkások dolgoznak szatmári cégeknél, de vannak afrikai és ázsiai országokban született munkások is a megyében. Számuk nem több harmincötnél.

Korántsem annyira csábító a román munkaerőpiac az ázsiai munkavállalók számára, mint amennyire csábító a nyugat-európai a romániaiak esetében, Szatmár megyében 35 Unión kívüli dolgozó szerepel a céges bérszámfejtésekben. A Szatmár Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség (ITM) sajtóosztályától kaptunk választ a nem uniós állampolgárok foglalkoztatását illetően. Kiderült, hogy a 35-ös létszám nem csak egyszerű alkalmazottakat takar, sokan közülük vállalkozóként vannak jelen a megyében. Szerb, bosnyák, albán, török, ukrán, moldovai és orosz állampolgárok dolgoznak, illetve vállalkoznak a megyében a kontinensről. Az ennél távolabbról érkezettek hazája Jordánia, Kína, India, Egyiptom, Szudán vagy épp a Fülöp-szigetek. Érdekeltségeik a konfekcióiparban, bútoriparban, fafeldolgozásban, élelmiszeriparban, építőiparban, kereskedelemben, vendéglátóiparban, szállítmányozásban vagy különféle szolgáltatásokban vannak.

Ha egy munkavállalónak csak európai uniós országbeli állampolgársága van, romániai foglalkoztatása munkavállalási engedélyhez kötött, bár rengeteg a kivételes helyzet, például ha egyetemi előadói vagy egyéb tudományos munkát végez, vagy ha közhivatal számára dolgozik, és van rá engedélye az illetékes minisztérium vezetőjétől.

Átlagbér kell

Ha magáncég alkalmaz valakit az Unió határain túlról, elsősorban adóbefizetéseivel kell naprakészen lennie, és a cég tulajdonosa nem lehet jogerősen elítélve munkaügyi cselekmény elkövetése miatt. De ami a leginkább érdekes feltétel, hogy a nem uniós állampolgárságú alkalmazottaknak az országos átlagbérnél kevesebb fizetés nem adható, miközben román állampolgárok esetében ugyebár a minimálbér a kötelező alsó bérhatár. Júniusban a bruttó román átlagbér 4512 lej volt, miközben a minimálbér csak bruttó 1900. A bértörvény ezen passzusához két irányból lehet közelíteni: az egyik szerint a munkaügy a román munkaerőpiacot védi azzal, hogy külföldiek számára magasabb bérköltségeket ír elő, a másik szerint a magas bérekkel a külföldi munkaerő előtt szeretné csábítóvá tenni a nyugati vendégmunkára vándorlók miatt nagy hiánnyal küzdő román munkaerőpiacot.

Princz Csaba