Szatmárnémeti

„Veletek vagyok minden napon a világ végezetéig”

2016.03.28 - 18:34

Annak, hogy Isten áldásában részesüljön az ember, feltételei vannak, ezek teljesítéséhez megkapja mindenki a kellő segítséget — hívta fel a hívek figyelmét Szűcs Sándor lelkipásztor húsvéthétfőn, a Magyar Baptista Gyülekezetben tartott istentiszteleten.

Húsvéthétfő délelőttjén a szatmárnémeti Magyar Baptista Gyülekezetben a feltámadás áldásáról halhattak (Máté 28,11–20 alapján) az ünnepi istentisztelet résztvevői, azaz arról, hogy Jézus, mint megígérte, követőivel lesz a világ végezetéig. Szűcs Sándor lelkipásztor mai prédikációjában hangsúlyozta, a Bibliában nagyon világosan meg van fogalmazva, s le van írva az, hogy Isten nem akármilyen életvitelű ember számára adja az áldását. Bár a Teremtő szereti teremtményét, az embert, de az, hogy utóbbi áldott legyen, annak feltételei vannak. S fontos tudni, hogy ezek teljesítése nem nehéz, a hívő ember be tudja tölteni ezeket az elvárásokat.

Van tennivaló

Annak tehát, hogy az ember átvegye a megígért áldásokat, a következő feltételeknek kell hogy eleget tegyen: első feltétel az, amikor harcol a bűn ellen. Az, hogy megtérés után meg kell öldökölni az ó, vagyis a rosszra hajló embert, akkor válik érthetővé, amikor Isten szava rámutat a bűnre az ember életében. Sőt, nincs annál rosszabb, mikor egy hívő akarja kimagyarázni, megmagyarázni botlását, s eltakarni vétkét. A bűnt mindig nevén kell nevezni, s éppen az a kegyelem, hogy a megbánással Isten elé lehet járulni, aki bűnbocsánatot kínál és ad a hozzá kiáltónak. A második feltétel: alázattal kell Isten elé járulni, s emellett őszintének kell lenni. A harmadik feltétele az áldásba kerülésnek az a missziós parancs teljesítése, amely arra utasítja a hívőket, hogy tanítványokká kell tenni minden népeket. Továbbá egy nagy kérdés, amit minden hívő fel kell tegyen magának az az, hogy értik a missziós parancsot, de végzik-e ezt a rájuk bízott szolgálatot? Válaszul azt lehet felelni erre a kérdésre, hogy a világtörténelem bármelyik szakaszát nézzük, voltak olyanok, akik tették a dolgukat, míg mások mintegy kívülállóként tekintettek arra a munkára, amit az evangélium hirdetése jelentett. Van aki a frontvonalban teszi a dolgát, van aki a háttérmunkát végzi. De egyet mindenkinek tudomásul kell venni: senki nem vonhatja ki magát a missziós munkából.

Karikás Enikő