A védőoltással kialakítható védettség rendkívül fontos az emberek számára a súlyos és életveszélyes fertőző betegségekkel szemben, mint például az influenza, a torokgyík (diftéria), a merevgörcs (tetanusz), a szamárköhögés, a kanyaró, a mumpsz, a rózsahimlő (rubeola), a meningococcus, a pneumococcusok okozta invazív betegség és a gyermekbénulás esetén.

A védőoltások minden évben 2,7 millió személyt védenek meg a kanyarótól, egymilliót a szamárköhögéstől, kétmillió csecsemőt pedig a tetanusztól.

A múltban rengetegen haltak meg olyan betegségekben, amelyeket védőoltással ma már meg lehet előzni. Sokszor fordultak elő a fertőzésekhez kapcsolódó szövődmények is, mint például a kanyaró miatti vakság, a terhesség során elkapott rubeola miatt hallássérülten, szürkehályoggal vagy tanulási zavarokkal született gyermekek. A hatvanas évek előtt születettek emlékezhetnek arra, hogy a gyermekbénulás (polio) volt Európában és máshol is a halálozás, bénulás és élethosszig tartó mozgáskorlátozottság egyik fő kiváltó oka.

A védőoltások segítenek megfékezni a betegségek terjedését a közösségekben. Ha egy populáció nagy részét beoltják, a fertőző betegségek nem képesek olyan könnyen elterjedni. Ez a jelenség a közösségi immunitás (más néven nyájimmunitás). A védőoltásokkal egyes fertőző betegségek gyakorlatilag eltűnhetnek, illetve jelentősen csökkenthet az új esetek száma. A védőoltásoknak köszönhetően a himlő világszerte eltűnt, a gyermekbénulás terjedése a világ legtöbb részén, Európában is megszűnt.

A védőoltások megakadályozzák bizonyos rákmegelőző állapotok és rákbetegségek (daganatok) kialakulását, például: a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás megelőzheti a HPV-fertőzés által okozott méhnyakrákot és egyéb daganatos betegségeket;

a hepatitisz B elleni védőoltás megakadályozhatja a krónikus hepatitisz B-fertőzés által okozott májrákot.

A védőoltási programok széles körű társadalmi előnyökkel járnak. Az egészségre vonatkozó előnyök mellett segítenek csökkenteni az egyének és az állam pszichológiai, szociális és pénzügyi terheit, az egészségügyi és szociális ellátórendszer terhelését, lehetővé téve a hasznos gazdasági (produktív) tevékenységek folytatását, beleértve az oktatásban és foglalkoztatásban való részvételt is. A védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségekkel szembeni védettség elérésének legjobb módja az immunizációval létrehozott védettség, ellentétben a kórokozóval történő megfertőződés során szerzett immunitással. Elkerülhető, hogy a fertőzések okozta tünetek kialakuljanak, amelyek súlyosak, akár életveszélyesek is lehetnek.

A betegségek, melyek védőoltással megelőzhetők: antrax, kanyaró, rózsahimlő, kolera, meningococcus okozta agyhártyagyulladás, influenza, diftéria, mumpsz, tetanusz, hepatitisz A, hepatitisz B, szamárköhögés, tuberkulózis, pneumococcus okozta tüdőgyulladás, tífusz, hepatitisz E, gyermekbénulás, kullancsencephalitis, B típusú heamophilus influenzae, veszettség, bárányhimlő és övsömör, HPV-vel való megfertőződés, rotavírus okozta gyomor-bél hurut, sárgaláz, japán encephalitis — sorolja az Országos Közegészségügyi Intézet által összeállított tájékoztató.

Európai Védőoltási Hét

Az Európai Védőoltási Hét (április 16.–május 2.) most minden eddiginél nagyobb fontossággal bír. Az Egészségügyi Világszervezet azt javasolja, hogy minden rutinszerű védőoltás az ütemezés szerint kerüljön beadásra, még a COVID-19-járvány idején is. Ami pedig COVID-19 elleni védőoltásokat illeti, egységes fellépésre van szükség — hangsúlyozza.

A COVID 19-világjárvány emberéleteket követel, valamint súlyos betegségeket és társadalmi-gazdasági zavarokat okoz az Európai Unióban és világszerte. Sokan sokfélét mondanak a COVID-19 elleni védőoltás fontosságáról, annak hatékonyságáról, és az oltást tagadók, az összeesküvés-elméletet gyártók alaposan megzavarják az embereket. A valóság viszont az, hogy sehol a világon nem fog elvonulni az emberi életek millióit követelő koronavírus-világjárvány, csak a megfelelő, bevizsgált vakcina beadásával. Minél később jut valaki az első dózis oltáshoz, majd néhány héttel később az emlékeztető dózishoz, annál tovább húzódik idehaza is a korábban megszokott mindennapi életünk visszanyerése, és annál nagyobb lesz az esélye, hogy egyre többen fertőződhetünk meg a koronavírussal, valamint annak mutációival.

Bumbuluţ Krisztina