A horgászatot és a turizmust nem érinti a tény, hogy  területté lett nyilvánítva a Szamos teljes Szatmár megyei szakasza, a folyó hajózhatóvá tételét viszont megnehezítheti.

A román hivatalos közlönyben való megjelenéssel hivatalossá vált, hogy a Szamos teljes Szatmár megyei szakasza — a Szatmárnémeti közigazgatási határain belül lévő rész kivételével —, a Natura 2000 elnevezést viselő ökológiai hálózat része lett. Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti elnöke szerint a Szamost érintő szabályozás által a folyó és ártere nem lett természetvédelmi rezervátum, így nincs szó olyan szigorú előírások betartásáról, mint amilyenek például a Túr menti védett területek esetében vannak érvényben. Főleg azokat a tevékenységet szabályozzák, amelyek hatással vannak azokra az élőlényekre, melyek miatt védetté lett nyilvánítva a folyószakasz — ezek a vidrák, a hódok és néhány, horgászati szempontból érdektelen halfaj. Csuka, harcsa, márna, melyek miatt elsősorban botot ragadnak a Szamosra kiülő horgászok, a tilalmi időszakok kivételével ugyanúgy horgászhatóak lesznek, mint eddig, magyarázta Márk-Nagy. A természetvédők nem értik, miért maradt ki a Szamos városban lévő szakasza, hiszen a folyónak ezen a részén is élnek azok az emlősök, amelyek miatt óvják az élőhelyet. A Kopasz parttól lejjebb ugyanis hódok, a két híd között, a város főterétől alig néhány méterre pedig vidrák is élnek, mindkét fajnak regisztrálták nyomát a környezetvédők az utóbbi időszakban is.

Homokkitermelés-stop

Ahogy a horgászatot, úgy a vízi sportok űzését, a szamosi turizmust sem fogja befolyásolni a védetté nyilvánítás sem most, sem a jövőben, véli az EKE ökológusa, de valószínűleg korlátozva lesz a folyóparti fák kivágása, valamint az ipari mértékű homok- és kavicskitermelés a Szamoson. A Szamos hajózhatóvá tételével kapcsolatban akkor kerül majd szóba a vízi közlekedés és a védett területté való nyilvánítás viszonya, ha előbbi tevékenységet motorizált formában képzelik el a kezdeményezők. Márk-Nagy szerint ha kézi hajtású, kisebb járművekkel járnák a folyót és néhány partszakaszon mólókat, kikötőket hoznak létre, az nem fog ellent mondani a természetvédelmi törekvéseknek, mint ahogyan nyugodtan megfér a Szamos partján majd néhány kemping, sátorozóhely, vendéglátóipari egység is, ha ezek helyének kijelölésekor tekintettel lesznek az állatok élőhelyeire. Az ipari mértékű homokkitermeléssel az a probléma, mutatott rá az EKE-elnök, hogy annak művelésekor folyamatosan és nagy mértékben alakítják át a folyómedret, felzavarják a vizet, megzavarják a védett állatok szaporodóhelyek környéki életvitelét. A motorizált hajózással nagyjából ugyanezek a gondok merülhetnek fel, hiszen a mélyebb járatú hajók miatt szintén hozzá kell nyúlni a mederhez, azt esetleg meg is kell erősíteni, illetve a folyamatos járhatóság érdekében végzett karbantartási munkálatok szintén károsak lehetnek az immár védett szamosi élővilágra.

Princz Csaba