Az Európai Parlament e heti strasbourgi plenáris ülésének napirendjén szerepel a romániai jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége. Erről ma vitáznak a képviselők, szavazásra a novemberi plenáris ülésen kerül majd sor. Hétfőn a felszólalók — a Magyarországgal kapcsolatos vitához hasonlóan — eltérő módon ítélték meg a jogállamiság kérdését. Itt is az történt, hogy az ellenzék bírálta a kormány intézkedéseit, a kormánypártok pedig az ellenzékben látják a hibát. Amíg egy ország EP-képviselői pártérdekből saját országuk ellen szavaznak, az EU számára sokkal egyszerűbb a tagországok önrendelkezésének az ellehetetlenítése.

Az Európai Parlament idén februárban már foglalkozott a román jogállamiság témájával azt követően, hogy tömegek tüntettek az utcákon a román parlamentnek az igazságszolgáltatási rendszer átszervezéséről és az összeférhetetlenségről szóló új jogszabályai ellen. A tüntetők augusztusban ismét az utcára vonultak, a korrupció és az igazságszolgáltatást érintő változások ellen tiltakozva. A csendőrséggel való összecsapások során többen megsérültek.

Valami nincs rendjén ebben a világban. Sokáig az történt, hogy ha valaki megunta azt, ami körülötte vagy az országában történik, fogta a vándorbotját, elment máshova, és ott próbált szerencsét. Ma már ott tartunk, hogy mindenhol rossz irányba haladnak a dolgok, és esély sincs a megoldások megtalálására. Romániában sem lehet látni, hogy mikor lesz fontosabb az ország érdeke a pártérdekeknél. A 2016-os parlamenti választásokat követő időszakban a román ellenzék egyetlen célja Liviu Dragnea megbuktatása. A PSD és a képviselőház elnöke viszont minden külső és belső nyomásgyakorlás, vádaskodás, megbuktatási kísérlet ellenére élvezi a többség támogatását. Egyértelmű és vitathatatlan, hogy a román igazságügyi törvény megreformálása elkerülhetetlen, de nem mindegy, hogy az mikor történik meg, és milyen változások lépnek hatályba. A román törvények legnagyobb hibája az, hogy az alkalmazásuknak nincsenek következményei. Liviu Dragnea ellen most olyan vádakat emel a bíróság, amelyek alól 2013-ban felmentették. A bíróság elítél valakit, majd felmentik a vád alól, s később ugyanazért a szabálysértésért — ami alól felmentették — indítanak ellene eljárást. Arról szó sem esik, hogy a bíróság — amelyik minden esetben ugyanazt a törvényt alkalmazta — hibázott. Ha viszont mindez amiatt történik meg, mert a törvényekben sok a kiskapu, akkor a parlament akarva vagy akaratlanul rossz törvényeket hozott. Meg kell nézni, hogy a törvényhozók hibáztak vagy a bírák, de valakinek felelősséget kellene vállalnia a történtekért.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén számon lehet kérni a romániai jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségét, de hiába független az igazságszolgáltatás, ha a törvények többféleképpen értelmezhetők, és sok a kiskapu, amiket a bírák vagy akár az alkotmánybíróság kihasználhat. Sem Romániában, sem az Európai Unióban nem cél, nem érdek, hogy egyértelmű törvényeket fogadjanak el, mert akkor megszűnnének a sokak számára védelmet adó kiskapuk.