A szatmárnémeti Iparosotthonban nyílt meg szeptembr 24-én az a vasúttörténeti tárlat, amit Lőrincz Tibor vasúti mérnök a G. M. Zamfirescu Kulturális Központtal együttműködve szervezett a Nagykároly–Szatmárnémeti közötti vasútvonal megépítésének 150. évfordulója alkalmából. Az 1869-ben megalakult Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) első tervei között szerepelt az említett szakasz megépítése, mivel az hozzájárult az északkeleti Kárpátok északnyugati övezetének a gazdasági fejlesztéséhez, de volt egy hangsúlyozottan stratégiai jellege is, megközelítve az orosz birodalom határát, amely potenciális katonapolitikai vetélytársa volt az Osztrák–Magyar Monarchiának. A vasút jelenléte ebben az országrészben lehetőséget biztosított a Máramarossziget környékén lévő hegyek erdőinek kitermelésére, a Rónaszék környékén, valamint Aknasugatagon kitermelt só elszállítására, amely termékek keresettek voltak mind Bécs, mind Budapest piacain. A vasútvonal Nagykárolyból indul, és Domahidát, Kismajtényt, Gilvácsot, Szatmárzsadányt, a Gőzfűrészt érintve Szatmárnémetibe érkezik. A gyors gazdasági fejlődés ebben az övezetben maga után vonta a személyszállítás növekedését. A vasútvonalat 1871-ben adták át, s amíg megépültek mindkét városban a jelenlegi állomásépületek, szerényebb körülmények várták az utasokat. A vonal átadásakor az állomások el voltak látva forgalmi irodával, váltókezelő bódéval, áruraktárral, állatoknak karámmal, ki- és berakodó rámpával.
A most megnyílt kiállításon részt vettek a szatmárnémeti vasútállomás, illetve a postahivatal képviselői. A kiállításon emlékbélyegek, emlékborítékok, valamint fotómásolatok láthatók. A tárlat október 10-éig, munkanapokon 9 és 15 óra között látogatható, a járványvédelmi szabályok betartása mellett.

Elek György