December 9-én tartják a parlamenti választást az országban. A törvényhozás két házának, a képviselőháznak és a szenátusnak a tagjait, mintegy 470 reprezentánst választhatunk.

Nem került sor mostanig sem a bukaresti parlament tervezett reformjára, azaz egykamarássá tételére (és a honatyák számának csökkentésére sem), így aki voksolni szeretne, az most vasárnap továbbra is képviselőházi és szenátusi tagokat is választhat.

A mostani választási rendszert, amely egyéni választókerületeken alapszik, egyfordulós és arányos kompenzációs, 2008-ban vezették be. Az ország 315 képviselői választókerületre, valamint 137 szenátorira van osztva. E kerületekben az győz, aki a voksok 50 százalékát plusz egy szavazatot megszerzi.

Egyszerű, de mégsem

A jelöltek tehát az egyéni körzetekben csak abban az esetben kerülnek biztosan a parlamentbe, ha a fent jelzett mennyiségű voksot összesítik. Amennyiben nem így történik, azaz nem bírnak a voksok felével plusz eggyel, életbe lép az úgynevezett kompenzációs mechanizmus, ami sok bírálója szerint igen kiszámíthatatlan. Ha erre kerül sor, az néha azt eredményezheti, hogy egy-egy körzetből végül nem az első, hanem a második vagy a harmadik helyezett jut a parlamentbe.

Az idei választáson összesen 12 párt vagy pártszövetség és 13 független jelölt indult. A törvényhozásba való bekerülésre azonban csak a két legnagyobb pártszövetség tömörüléseinek, valamint 2–4 másik pártnak van esélye. Voksolni gyakorlatilag mindenütt ugyanazon a helyen lehet, ahol az előző választáskor is lehetett. A voksolás lebonyolítása 190 millió lejbe kerül. Érdekesség, hogy bizonyos helyeken helyi népszavazások is lesznek a parlamenti választás napján: Fehér megyében a verespataki, valamint az érchegységi bányászati projektekről lesz referendum, míg három másik településen (Limanu, Costineşti, Mangalia) a palagáz sokat vitatott kiaknázási terveiről.