Vízkereszt a római katolikus naptár szerint Epiphania Domini, az Úr megjelenésének napja.

Az epifánia ünnep tárgya Jézus Krisztus megjelenése volt általában, azaz születése, majd a napkeleti bölcsek eljövetele a kisded Jézushoz, Jézus megkeresztelkedése, isteni küldetésének megnyilatkozása a Jordán folyónál és csodatévő hatalmának első megnyilatkozása a kánai menyegzőn. A IV. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony különálló ünneppé vált, így a Vízkereszt azóta a következő három jelentést tartalmazza: a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkeresztelkedése és csodatétele a kánai menyegzőn. Vízkeresztkor nyilvánították ki Jézus születését a pogány népnek. Ennek jelképe: a három napkeleti bölcs — Gáspár, Menyhért és Boldizsár — a betlehemi csillagot követve megjelent Jézus jászolánál, s uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a Kisded és édesanyja, Mária előtt. A templomokban tömjént és vizet szentelnek, innen a magyar vízkereszt elnevezés. Az ünnephez tartozik még a vízkeresztet megelőző házszentelés. Ekkor a helybéli plébános meglátogatja híveit, megáldja a házat és annak népét, majd az ajtók szemöldökfájára krétával felírja a G-M-B betűket és az évszámot — újabban matricát helyeznek el. A szatmárnémeti Székesegyházban vasárnap, tizenegy órától Nm. 0és Ft. Schönbrger Jenő püspök mutat majd be vízszenteléssel egybekötött ünnepi szentmisét.