Még mindig jelentős a felháborodás és az értetlenkedés az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU) 2021/94-es határozata miatt, mely október 25-én lépett életbe, és 30 napig marad érvényben. Ez a határozat mondja ki többek között, hogy a bevásárlóközpontokba csak zöldigazolvánnyal lehet belépni, és csak az alapellátást biztosító üzletekben (élelmiszerbolt, gyógyszertár) nem kérik a Covid-igazolvány felmutatását. A barkácsáruházakba, ócskapiacokra, közszolgáltatási egységekbe, ruhaneműket, dísztárgyakat, egyéb használati cikkeket értékesítő kereskedelmi egységekbe csak azok a személyek léphetnek be, akiknek van zöldigazolványuk, tehát akik oltási papírral vagy a COVID-19-ből való felgyógyulást bizonyító igazolással rendelkeznek. Az első napokban több szatmári ruhaüzlet tulajdonosa próbálta másként értelmezni a határozatot, s a közösségi oldalakon több helyen is közzétették, hogy az ő boltjukba márpedig mindenki bemehet vásárolni, legyen az oltott vagy oltatlan.

A kezdeti fellángolás azonban csak egy-két napig tartott, mivel a rendőrség munkatársai a legtöbb üzletet felkeresték, és tájékoztatták az érintetteket arról, hogy amennyiben olyan vásárlót találnak legközelebb a boltban, aki nem rendelkezik zöldigazolvánnyal, jelentős bírságra számíthatnak. A pénzbüntetés már olyan indok volt, ami miatt a boltokba tényleg csak azok mehetnek be, akik megfelelnek a törvény előírásainak. Ekkor azonban szidalmazási és kommentháború indult el, melyben azon személyek, akik nem rendelkeznek zöldigazolvánnyal, az üzlet csődjét, a vásárlók minél további távolmaradását kívánták az amúgy is lehetetlen helyzetbe került butiktulajdonosoknak.

Egy ideje a kisebb üzletek forgalma amúgy is jelentősen csökkent a plázák és a kereskedelmi központok megjelenése, illetve a vásárlóerő csökkenése miatt, s nem egyszer meséltek arról a kisvállalkozók, hogy miután kifizetik a több száz eurós bérleti díjat és egy-két alkalmazottjuk bérét, szinte jövedelem nélkül maradnak, s közben az árukészletet folyamatosan kell frissíteniük, hogy azt a néhány vásárlót megtartsák, akik kitartanak mellettük. Ilyen körülmények közepette talán nem az lenne a célravezető, hogy egymás nyakának esünk, hanem a közös megoldáskeresés útjára kellene lépni, s mindazok, akik nem akarják beoltatni magukat, a jogaik mellett a következményekkel is számolnának.

Az október végén életbe lépett szigorítás miatt egyébként nemcsak a kisebb boltok forgalma csappant meg, hanem a plázákban működő üzleteké, barkácsboltoké is. A Dedeman barkácsáruház tulajdonosai úgy nyilatkoztak, hogy az elmúlt két hétben mintegy 45 százalékkal esett vissza a forgalmuk, amit ők valahogy még átvészelnek, de a beszállítóik — 85 százalékuk hazai termelő — már nehezebb helyzetbe kerültek, hiszen kevesebb árut vesznek át tőlük, és ez hosszabb távon a gazdaság egészére hatással lehet. A francia székhelyű lakberendezési és kertészeti kiskereskedés, a Leroy Merlin vezetősége arról számolt be, hogy a fizikai boltokban jelentősen csökkent a forgalmuk, viszont az online értékesítés öt nap alatt megnégyszereződött, ami azt mutatja, hogy a lakosság a megszorítások ellenére is vásárol, csak a fizikai boltok helyett az online kereskedelmet részesíti előnyben.

Sógor Beáta