Az Európa a Polgárokért program keretében a Városok hálózata elnevezésű projektben Szatmárnémeti is részt vesz tíz másik várossal együtt. A projekt fő célja a fiatalok problémáinak feltérképezése és a helyi viszonyokkal összhangban levő megoldások keresése.

A szatmári fiatalok már nem elégszenek meg azzal a tereppel, amelyet az Erasmus+ program által megnyitott nekik az Európai Unió, hanem bemerészkednek — igaz, hogy fiatalokat érintő témával — a felnőttek terepére is. Az Európa a Polgárokért program keretében a Városok hálózata elnevezésű projektben Szatmárnémeti is részt vesz tíz másik várossal együtt.

„A nyíregyházi Mustárházat működtető Kulturális Életért Közhasznú Egyesület szakmai irányításával zajlik a kétéves projekt, amelynek így mi is részesei lehetünk. A projekt célja, hogy mind a tizenegy részt vevő városban sikerüljön pontosabban meghatározni, hogy milyen problémák foglalkoztatják leginkább a fiatalokat, s ezeket súlyozását követően miniprojektek révén át lehet venni a máshol már működő jó példákat, majd azokat gyakorlatba is ültetni” — magyarázta Őri-Pákay Franciska, a Szatmári Fiatalokért Kulturális Egyesület (SZAFKE) alelnöke, aki részt vett a projektindító konferencián, Nyíregyházán. A SZAFKE képviseli Szatmár megyét a Városok hálózata projektben, amely hat elemből álló komplex pályázat. Az első lépés egy hat hónapos felmérés, amely révén azonosítani kívánják a szakmai vezetők segítségével az egyes városokban élő fiatalok problémáit, majd ezt követően kialakul az a lista, amely végre világos képet mutat majd a helyzetről.

„Azt tapasztalom, hogy egyetlen problémaként azt szokták megjelölni, hogy nincsenek munkalehetőségek Szatmárnémetiben. Én ennél összetettebbnek látom ezt a helyzetet, hiszen hiába jönnek ide nagyvállalatok, egészen egyszerűen nem tudunk számukra megfelelően képzett szakemberekkel szolgálni, hiszen hosszú évek óta nem térnek vissza az egyetemisták városunkba” — mutatott rá egy nagyon is aktuális gondra a SZAFKE alelnöke, majd hozzátette, hogy a kész, szakmailag megalapozott lista kiindulási pontja lehet nem csak ennek a projektnek, de más törekvéseknek is. A nyolc ország tizenegy városát magába foglaló projekt második szakaszában négy városban tartanak majd workshopokat az alábbi témakörökben: migráció, bevándorlás, kisebbségi kérdések, aktivitás-inaktivitás, valamint a kultúrafogyasztás és a szociális terek. Ezek a négynapos találkozók lehetőséget nyújtanak majd arra, hogy a jelenlévők megvitassák ezeket a kérdéseket, s az addigra elkészült tanulmánnyal összhangba hozzák a saját városaikra jellemző problémákat. A munkamegbeszéléseket követően a jól bevált és működő problémamegoldó rendszereket ültethetik át a gyakorlatba más városokban is. „Ha mondjuk, Palermóban van valamilyen jó módszer arra, hogy egy nálunk is komoly gondokat okozó témában hogyan érhetünk el eredményeket, akkor miniprojekt révén elindíthatjuk ebben a részben a programot, s ebből is finanszírozzuk majd. Fontos, hogy ne magát a programot akarjuk majd egy az egyben átvenni, hanem adaptáljuk a helyi viszonyokra. A legtöbben ugyanis ott követik el a hibát, hogy egy, mondjuk Kolozsváron működő rendszert akarnak minimális változtatások nélkül átültetni Szatmárnémetibe, azután csodálkoznak, ha az megbukik a teljesen másfajta társadalmi szokásokkal rendelkező városban” — hívta fel a figyelmet a projekt későbbi szakaszának lehetséges buktatójára Őri-Pákay Franciska. Elmondta azt is, hogy nem csak a projekt a lényeg és a gyakorlatba ültetés, hanem ennek a széles nyilvánossággal való megismertetése is, éppen ezért információs napokat is szerveznek, s természetesen publikálni is fogják az elért eredményeket. „Szükségünk van olyan felmérésekre, amelyek végre konkrét segítséget nyújtanak. Tavaly elkészült a szatmári fiatalok önkéntes tevékenységéről szóló felmérés, de az csak egy konkrét szelete az egésznek. Ennél sokkal többre van szükség, hogy azután a tettek mezejére lépve a konkrét igényeknek megfelelő megoldásokkal tudjunk előrukkolni. Románia híres arról, hogy az európai uniós pénzeket nem mindig a legmegfelelőbben költi el. Mi ennek szeretnénk elejét venni, mert úgy gondoljuk, hogy értékek és nem érdekek mentén kell tevékenykedni” — magyarázta a SZAFKE alelnöke. Azt is elárulta, hogy nem könnyű egy ennyire multikulturális környezetben kidolgozni a lépéseket, hiszen kiderült már az első megbeszélésen, hogy a projektben részt vevő egyesületek egy részének nem is annyira az értékek, mint a remélt anyagi haszon a fontos, ami ellenkezik a pályázat benyújtóinak értékrendjével, így ez fog még nehézséget okozni a megvalósítási szakaszban. Ám ennek ellenére jó hír, hogy az eredeti tervektől eltérően a projektzáró konferencia Szatmárnémetiben lesz 2016 őszén.