A hosszan tartó szárazság akadályozza a növények fejlődését, gyakori a kényszerérés, valamint nagy nehézségekkel járnak a talajelőkészítő munkálatok az őszi vetés elkezdéséhez.

Elég csak az utakról letekinteni a szántóföldekre, láthatjuk, hogyan szenvednek a növények a szárazságtól, ugyanakkor azt is láthatjuk, milyen nehézségekkel küzdenek azok, akik gépi munkálatokat próbálnak végezni.

Löchli Mihálytól, a csomaközi Schamagosch mezőgazdasági társulás vezetőjétől megtudtuk, hogy folyamatban vannak a talajelőkészítő munkálatok az őszi vetésekhez; elsőként a repce vetése kerül sorra, de hamarosan elkezdődik az őszi búza és a tritikálé vetése is. A nagy szárazság miatt nem könnyű a talaj megmozgatása, aki nem végezte el a tarlóhántást, az a legnagyobb kapacitású gépekkel is nehezen boldogul. Ilyen száraz földeket, mint amilyenek most vannak, nem mindenfajta ekével lehet szántani. Négyzetméterenként legkevesebb húsz liter csapadékra lenne szükség, hogy a felső réteg átázzon. Van egy olyan mondás, hogy porba kell vetni, utána a többiről majd gondoskodik az Úr, de most a földet nehéz porrá zúzni. A gazdák bíznak abban, hogy ha a héten sikerül elvetni a repcét, jövő héten jön rá eső, és kikél a mag. Az sem lenne jó, ha hirtelen zápor érkezne, mert akkor megkeményedne a föld felső rétege, és újabb talajlazító munkálatokat kellene végezni. Löchli elmondta, hogy nagyon kellene az eső a kukoricának is, még kellene fejlődjenek a szemek. A kukoricacsöveken szárad a csuhé, de nem tudnak állni, lehajlanak, letörnek a szárak, így megszakad a kapcsolat a talajjal, elkezdődik egy kényszerérés, ami ront a minőségen, és a mennyiség is kisebb. Sokat számít, hogy mikor volt elvetve a kukorica, és mennyire volt kedvező az időjárás az érési folyamatnak. A korai kukoricának már nem árt annyit a szárazság, mint a középkorainak vagy a későinek. Két-három éve hasonló volt a helyzet, amikor a szokásosnál korábban kezdődött el a kukorica szedése a koraérés miatt. Akkor is kevesebb volt a termés, de annak a fajsúlya is kevesebb volt, ami sokkal kevesebb jövedelmet jelent.

Czier Tibor, a tasnádszántói mezőgazdasági társulás vezetője is a szárazságra panaszkodott. Annyira száraz a föld, hogy nem elég egyszer felszántani, több alkalommal próbálják megmozgatni, majd tárcsával szétverni a földet, hogy elkezdődhessen a vetés. Öt-hat gépi megmunkálás után azonnal el kell vetni a magvakat, hogy ne száradjon ki a föld, de ha nem lesz eső, akkor minden hiábavaló, mert nem fog kikelni a mag. Nagyon megemelkednek a költségek, és bizonytalan, hogy a befektetett pénz megtérül. A repce az utóbbi években a legjövedelmezőbb kultúra, ebben az évben kilóját 1,63 lejért vásárolták fel, az előállítási költség pedig 1,20 lej volt, tehát lehet beszélni nyereségről. Ha mindent felszámolnak, akkor hektáronként kétezer lej a nyereség. A búzatermés jó volt, hektáronként lehet hat tonnát meghaladó terméshozamról beszélni, a felvásárlási ár jelenleg kilónként 0,65 lej. A tasnádszántói mezőgazdasági társulásnál most végzik a vetőmagok előkészítését, azok kezelését, hogy elkezdődhessen a vetés.

Két hét múlva elkezdődik a napraforgó vágása, ebből több fajta is van, és nem minden fajta egyszerre érik be. Ezt követően pedig a kukorica szedése lesz napirenden.

Elek György