Az idősebb életkor nemcsak a betegségekkel való szembenézéssel, hanem a gondozás, ellátás, felügyelet biztosításának a szükségességével is együtt jár. Ennek több okból sem tud már minden esetben eleget tenni a családtag vagy a távolabbi hozzátartozó: sokan távolabbi helyekre költöztek, másoknak a munkaprogramjuk nem engedi meg ezt, az is lehet, hogy egyedül maradtak az idős személyek, illetve betegségük kíván meg állandó, szakavatott felügyeletet.

A család, az idős személy vagy az érintettek közösen eldönthetik, hogy az öregotthont választják-e, vagy a törvény nyújtotta lehetőséghez folyamodva az otthoni gondozást, ellátást igénylik. Bármelyik legyen is a megoldás, a döntés mindig nehéz és fájdalmas, hiszen változást jelent, s előrehaladott korban azt egyre nehezebben lehet elviselni. Az emberi hozzáállás is döntő sokszor, hiszen nálunk az otthonba vonulást a legtöbben tragédiakánt élik meg.

A 21. század rohanó világában azonban, amikor még saját magunkra sincs időnk kellőképpen odafigyelni, az emberek többsége rákényszerül, hogy idős, beteg és egyedül maradt hozzátartozóját otthoni felügyelet alá helyezze vagy aggmenházba, öreg- vagy szeretetotthonba vigye.

Nyikora Gyöngyi társtulajdonosával, Cordea Andreával Ombodon, a Párizs (Templom utca) utca 15. szám alatt egy negyven személy befogadására alkalmas idősotthont hozott létre. Miután minden elvárást kielégítve megkapták a működési engedélyt, elkezdték a szobák benépesítését.

Gyöngyinek egynyolc éves vágya teljesült az idősotthon beindításával. Édesanyja halála után döntötte el, hogy lehetőséget teremt idős emberek gondozására és ellátására. Akkor tapasztalta meg, hogy milyen nagy problémákat okoz az idős, beteg emberek számára a magány, és minden jó szándék mellett milyen nehézségeket okoz az ugyancsak idős házastárs számára a gondviselés. Nagyon sok esetben a gyerekek és az unokák is képtelenek a szüleik és a nagyszüleik gondozására, hiszen mindenki elfoglalt, mindenkinek megvan a maga gondja-baja, minden jóindulat mellett sem tudnak eleget tenni az úgynevezett gyermeki kötelességeiknek. A legtöbb idős ember számára nem elég, ha csak naponta meglátogatják és ellátják, állandó felügyeletre van szükségük. Az idős emberek szeretnek beszélgetni, szeretik felidézni a múltat, ez viszont csak akkor lehetséges, ha nincsenek egyedül, ha olyan személyek társaságában vannak, akik hivatásuknak tartják az idősgondozást. Az ombodi idősotthon alkalmazottait úgy válogatják ki, hogy azok hivatásszerűen, a segítségnyújtás legmélyebb szándékával végezzék a feladataikat.

A tulajdonosok egy olyan idősotthont szeretnének működtetni, melynek lakói megkapják azt a szeretetet és gondviselést, ami az időseknek jár, részben pótolni azt, amit a családtagoktól megkaphatnának, ha rohanó világunkban nem lennének ilyen szigorúak az emberi kapcsolatok. Az ombodi idősotthon működtetői arra törekszenek, hogy otthonos körülményeket teremtsenek a lakók számára, hogy megkapják mindazt, amiben az otthoni magányban nem részesülnének.

Az otthonban többnyire kétágyas szobák vannak, de van néhány háromágyas szoba is. Külön lesznek a nők és a férfiak, de lesz lehetőség idős házaspárok beköltözésére is. Biztosított az étkezés, az asszisztensi és ápolói felügyelet, hetente fog ellátogatni a körzeti orvos, de szükség esetén bármikor elérhető az orvosi ellátás.

Az érdeklődők a 0740.644.708-as telefonszámon kaphatnak bővebb tájékoztatást az idősotthonba való jelentkezéssel kapcsolatban. (X)