Nem indíthat bűnvádi eljárást az ügyészség Victor Ponta ellen a miniszterelnöki mandátuma alatt elkövetett feltételezett bűncselekmények miatt — Varga Attila alkotmányjogászt kérdeztük erről.

Tegnap délelőtt a képviselőház többsége igennel szavazott arra a szakbizottsági jelentésre, amely elutasítja a vádhatóság kérését a bűnvádi eljárás elindításáról, a 387 képviselőből 351 volt jelen az ülésen, közülük 231 ellenezte, 120 pedig szerette volna, ha megindul az eljárás a miniszterelnök ellen. Maga az érintett, Victor Ponta miniszterelnök „természetesnek” nevezte a szavazás végeredményét, s mint mondta: „Hinni szeretném, hogy a kormány és a parlament is betartja az alkotmány előírásait.” Ezzel szemben Cătălin Predoiu, a PNL miniszterelnök-jelöltje úgy értelmezte a képviselőház döntését, hogy elkezdődött „a független román igazságszolgáltatás megsemmisítése”, és a továbbiakban várható, hogy a Ponta által vezetett koalíció megpróbálja korlátozni az ügyészek eljárási lehetőségeit különböző büntetőjogi törvénymódosítások révén.

„Ez egy nagyon furcsa, többszereplős történet, amelyben érintett a vádhatóság, Ponta miniszterelnök (és rajta keresztül a kormány), a parlament, Iohannis államfő. Természetesen az ügyészség nyomoz, hiszen ez a dolga, de állampolgárként kicsit furcsának találok bizonyos egybeeséseket. Többéves történetekről van szó, s nyilván van a nyomozatnak menete, de úgy tűnik, van az időzítésnek is” — mondja a lapunk által megkeresett Varga Attila alkotmányjogász, rámutatva: az ügyészek jogállása tisztázatlan az alkotmányban, hiszen egyrészt nem egyenrangúak a bírákkal, másrészt viszont az ügyészség az igazságügyi mminisztérium fennhatósága alatt végzi munkáját — függetlenül, viszont testületként a kormány büntetőpolitikáját valósítja meg. „Alkotmányjogi szempontból a mai procedúra szabályszerűen zajlott le, hiszen az adott ház kell engedélyt adjon a nyomozati eljáráshoz — ez nem ítélkezés a parlament részéről, hanem álláspont. Iohannis államelnöknek pedig gyakorlatilag nincs mozgástere, alkotmányos eszköze, hogy bármit is lépjen, hiszen a kormány a bizalmat a parlamenttől kapja, s az államfő nem hívhatja vissza a miniszterelnököt. Minisztereket igen, de a miniszterelnököt nem. Persze ha a képviselők ma másképp döntöttek volna, akkor Iohannis azonnal felfüggeszthette volna tisztségéből Pontát — így csak arra kérheti ismételten: mondjon le. Nem az alkotmányossággal van probléma Romániában, hanem a jogállamisággal, a demokrácia működésével, a politikai korrektséggel vannak gondok. Eldurvult a háború a hármas hatalmi ág (igazságszolgáltatás, kormány, parlament) között. És tegyük hozzá, a lemondásnak sincs kultúrája. Mi lesz, mi lehet ennek a politikai patthelyzetnek a vége? Szerintem be fognak merevedni az álláspontok. Valószínűleg pénteken elvetik a kormány elleni bizalmatlansági indítványt is és lehet Ponta még inkább úgy gondolja-érzi majd: megerősödött. Ez persze nem igaz. Konzerválta ugyan a hatalmát, de lehetetlenné válik Európában, az európai uniós partnerekkel szemben. Elképzelhető egy elhúzódó, latens politikai válság, ami eltarthat a 2016-os választásokig, de az nagyon nem tenne jót Románia számára. Még az is megtörténhet: Ponta arra a következtetésre jut, hogy lemond tisztségéről — de az sem egészséges, ha ezt nagyon bizonytalan gyanúsítások alapján teszi. Ha ő lemond, azt jelenti: megbukik a kormány és új kormányt kell alakítani. De aki így, egy ügyészi gyanú alapján kerül(ne) hatalomra, annak nincs igazán legitimitása. Az tény: egy normális országban egy ilyen ügy erősen megrázza és a politikus karrierjének a végét jelenti — Romániában ez nem biztos.”

Szabó Kinga Mária