SMAR.T.OURISM. Okosturistáknak okosturizmus — de milyen is az okosturista? Modern korunk gyermeke (életkortól függetlenül), akinek már rég nem elég, ha klasszikus módon egy idegenvezető kíséri körbe és sorolja a többnyire száraz számokat és adatokat, mert újabb és újabb impulzusokra vágyik, a leggyorsabban a legmagasabb minőségű szolgáltatást akarja, hogy mindent egy rendszerben érhessen el, vásárolhasson meg — és közben természetesen szórakozzon is. Az okosturizmus (vagy digitális turizmus) pedig igyekszik ezeket az igényeket kielégíteni, többek között tematikus útvonalak összeállításával és olyan applikációk létrehozásával, amelyek keretében például egy-egy kastély vagy vár történetét a valaha ott élt, hiteles történelmi személyiség (netán legendabeli alak) meséli el, a helyszínre érkező turista pedig fotózkodhat is majd vele. Nos, az ilyen típusú okosturizmushoz csatlakozott több Szatmár megyei és kárpátaljai kastély és vár is egy határon átnyúló projekt keretében. 

A turizmus fellendítése minden ország, minden régió célja, hiszen egyrészt nem elhanyagolható bevételforrást jelent, másrészt mindenki szeret büszkélkedni azzal, amije van — viszont modern korunk turistáinak is megvannak a maguk elvárásai, s egyre nagyobb az igény az úgynevezett tematikus útvonalak iránt (ami egyébként a szakemberek meglátása szerint igencsak pozitív dolog, hiszen nem csak egy adott célállomásra fókuszálja a turistát, hanem kisebb vagy nagyobb régió(k)ra, sokkal szélesebb körű élményt biztosítva számukra). Ezen elgondolástól vezérelve nyújtott be sikeres határon átnyúló pályázatot a Szatmár Megyei Közösségközi Fejlesztési Társulás és a Kárpátaljai Regionális Tanács alatt működő Transcarpatia Regionális Fejlesztési és Határon Átnyúló Együttműködési Ügynökség és Felsődomonyai Helyi Tanács — és amelynek révén több Szatmár megyei, illetve kárpátaljai kastély és vár is bekerül a tematikus Kastélyok útja programba, amivel a térség, a helyi kultúra és a szatmári történelmi örökség kiemelt módon népszerűsíthető. Mert igaz ugyan, hogy a nagykárolyi Károlyi-kastélyt, az aranyosmeggyesi Lónyai-várkastélyt, az erdődi várat és a hadadi Dégenfeld-, valamint Wesselényi-kastélyt sokan ismerik, jártak is benne, de lényegesen kevesebben a sárközújlaki Vécsey-kastélyt s még kevesebben az érszakácsi Braunecker-kastélyt — pedig az 1880-ban épült, eklektikus stílusú kastély nemcsak látványos oszlopsora miatt érdekes, hanem története okán is: Braunecker bárótól közvetlenül törvénytelen lánya örökölte, s a hölgytől vásárolta meg a román állam, ennek okán az impozáns épület relatív jó állapotban van, és most az érszakácsi polgármesteri hivatal működik benne. Ugyanígy sokan ismerik a kárpátaljai Huszt várát (vagy a huszti várat) — a középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb várát, amely 1541 után fokozatosan az Erdélyi Fejedelemség kulcsfontosságú erődítményévé és a Rákóczi-szabadságharc egyik központjává vált —, pontosabban a vár romjait, hiszen 1766-ban villám csapott a tornyába, a tűz elérte a lőporraktárt, ami felrobbanva maradandó károkat okozott az épületben, és a várat soha nem építették újjá — viszont jóval kevesebben hallottak az 1400-as évek elején a Latorca völgyében épült beregszentmiklósi várkastélyról (Nevitsky-kastély), amely egykor jelentős erődítménye volt a Huszt–Szentmiklós–Ungvár védelmi vonalnak.

Nos, a tegnap elstartolt, 380 000 euró értékű pályázat nyomán valószínűleg sokkal több turistához eljut majd a Braunecker-kastély és a beregszentmiklósi várkastély létének híre, ugyanis a projekt révén megvalósul a kastélyok tematikus útvonalának létrehozása (valóságmodellek segítségével) és népszerűsítése tematikus térképek és prospektusok kidolgozásával-terjesztésével, promóciós filmekkel és az útvonal közösségi oldalának létrehozásával, de a gyermekekre gondolva épül két vár-játszótér is (Hadadon és Huszton), és négy információs pontot is kialakítanak (Nagykárolyban, Sárközújlakon, Aranyosmegyesen és Szentmiklóson).

„Pályázatunk elsődleges célja, hogy fellendítsük a turizmust, valamint bemutatva a régió kiváló értékeit a térség vonzerejét is növelni szeretnénk. A szakemberek segítségével kellőképpen meg tudjuk őrizni ezen helyek sokszor viszontagságos történetét, ugyanakkor a XXI. századi elvárásoknak megfelelően tesszük elérhetővé a turisták számára. Úgy gondolom, hogy mindkét régió csak nyerhet ezen a határon átnyúló pályázaton, úgy kulturális, mint gazdasági és infrastrukturális szempontból” — fogalmazott a projekt nyitókonferenciáján Pataki Csaba a Szatmár Megyei Közösségközi Fejlesztési Társulás elnökeként. A turizmus fontosságát hangsúlyozta a Szatmárnémetibe első alkalommal ellátogató Andrij Seketa, a Kárpátaljai Regionális Tanács alelnöke is, nem hallgatva el azt sem: Kárpátalján nagyon sok, különböző állapotban lévő vár és kastély van, ám a legtöbb esetében még ma sem lehet tudni, pontosan kinek is van a tulajdonában. A regionális tanács igyekezett azonosítani a tulajdonosokat, felvenni velük a kapcsolatot, s ez végül három kastély, pontosabban tulajdonos esetében járt sikerrel (ők ugyanis hitelt érdemlően tudták igazolni, hogy valóban övék az épület), akikkel a tanács jó együttműködést alakított ki, és támogatja is őket. „Minden kastély különlegességét ki kell emelni — mert mindegyiknek van —, s fel kell kelteni az érdeklődést irántuk. Ebben nagy segítségre lesz az az applikáció, amelynek keretében a kastély vagy vár történetét a valaha ott élt, hiteles történelmi személyiség (netán legendabeli alak) meséli el, a helyszínre érkező turista pedig szelfizhet is majd vele. Meg kell ragadnunk és ki kell használnunk a modern világ nyújtotta lehetőségeket történelmi értékeink ismertté tevésére. Csodálatos helyeink vannak, amelyeket mindenkinek látni kell” — mondta Mihajlo Dankanics, a Transcarpatia Regionális Fejlesztési és Határon Átnyúló Együttműködési Ügynökség igazgatója.

Szabó Kinga Mária