Szatmárnémeti

Vannak behajthatatlan pénzbírságok

2013.02.26 - 08:39

Társadalmunkban élnek olyan személyek, akiket ha szabálysértés alkalmából megbüntetnek, lehetetlen behajtani rajtuk a bírságot. Nehezen lehet rajtuk fogást találni, ha nem fizetnek, több év elteltével közmunkára lehet változtatni a pénzbüntetésüket.

A Szatmárnémeti Helyi Rendőrség két munkatársától — Otilia Donuţiu jogtanácsostól és Eudochia Balint sajtószóvivőtől — aziránt érdeklődtünk, hogy azok ellen, akiket a rendőrség megbüntet, s nem fizetik ki a szabálysértési bírság összegét, milyen eljárást kezdeményezhet a hivatal a pénz behajtása érdekében? A Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal keretében működő Helyi Rendőrség munkatársai a témával kapcsolatban elmondták, hogy bármilyen kiszabott pénzbírság 15 napon belül végrehajthatóvá válik. Ez a folyamat akkor kezdődik el, amikor a megbírságolt személy nem fizet, ilyenkor a Szatmárnémeti Helyi Rendőrség tájékoztatja a pénz behajtására feljogosított intézményt, a Szatmárnémeti Adóügyi Hivatalt, amely az adós utolsó ismert hivatalos lakcímére kiküld egy felszólítást a fizetésre. Ezzel párhuzamosan az adóhivatal ellenőrzi a szabálysértőt, hogy milyen jövedelemforrásokkal rendelkezik, s milyen más módon lehet fizetésre bírni: dolgozik-e vagy sem, milyen tulajdonokkal rendelkezik. Amúgy az adóhivatal 5 évig kíséri figyelemmel azt, hogy időközben nem módosult-e a megbüntetett állampolgár hivatalos (!) anyagi helyzete.

Következő lépés

Amikor a procedúra elérkezik ehhez a ponthoz, akkor nyílik lehetőség a pereskedésre, tehát be kell perelni a szabálysértőt, s annak függvényében, hogy a bíróság helyt ad-e vagy sem a Helyi Rendőrség igényének, a pénzbüntetés közmunkára változtatható. Persze ez sem megy egyik hétről a másikra, mert a bíróságnak ki kell küldenie az idézést, s az sem ritka az ilyen esetekben, hogy hiába van hivatalos lakcím, az adós már évek óta nem ott lakik. Előfordulhat az is, hogy pontos lakcím hiányában nem lehet beidézni a bíróságra (ugyanis ha valaki valamilyen okból kifolyólag elvesztette lakását, tehát nem rendelkezik olyan irattal, melynek alapján személyazonossági igazolványt kérelmezhet, akkor lakcímeként Szatmárnémeti van feltüntetve), ilyenkor hirdetést kell feladni az újságban, ami újabb költséget jelent közpénzekből. Ha több év után végül is ítélet születhet az ügyben, akkor végre-valahára a szabálytalankodót közmunkára lehet fogni. Ezt már a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal keretében működő Szatmárnémeti Szociális Gondozói Hivatalnak (SPAS) kell megszerveznie és lebonyolítania. Ha ez bekövetkezik, az illetőt tájékoztatja a SPAS a rá váró feladatról, s a továbbiakban nyilvántartja, hány órát dolgozik le. Közben a Szatmárnémeti Helyi Rendőrség képviselői a helyszínen ellenőrzik a kötelező módon dolgozó közmunkásokat. Egyébként egy évben legtöbb 300 óra közmunkára lehet kötelezni egy állampolgárt — magyarázta a szóvivő.

Egy példa

Miután egy prostituáltnak 50 darab bírsága halmozódott fel, Otilia Donuţiu jogtanácsos perindítással próbálkozott. Ám kísérlete kudarcba fulladt, ugyanis azzal utasította vissza a bíróság a keresetet, hogy ahány büntetés van, annyi pert kell kezdeményezni. Ez ötvenszer annyi munkaidő-ráfordítást jelentett volna a helyi rendőrségnek, az amúgy is túlterhelt bíróság ötvenszer annyi idézéssel, peranyag-tanulmányozással stb. foglalkozhatott volna, a tárgyalótermekben töltött időről nem is beszélve. Mint Otilia Donuţiu és Eudochia Balint elmondta: „Sajnos, a most hatályban lévő módszerrel csak annyit lehet elérni, hogy egy sor intézményt terhelnek az ügy lefolytatásával, ugyanakkor nyugodtan állítható, hogy mindennek a hatékonysága megkérdőjelezhető.”

Karikás Enikő