Aki jó matekes, az nagyon sok területen tud jól boldogulni, ezért lenne fontos nagyobb hangsúlyt fektetni a matematikatanításra — vallja Baranyai Tünde, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományi Kar szatmárnémeti kihelyezett tagozatának matematikatanára.

— Vannak gyerekek, akik szeretik a matematikát, és vannak, akik számára szenvedés a matematikaóra. Sokan nem értik, miért kell annyi matematikaóra, és miért kell megismerni olyan magas szinten a matematikai elméleteket, ha azoknak az ismereteknek sohasem veszi hasznát az ember? Hogy van ez?

— Mindenkinek meg kell ismernie a matematika alapjait ahhoz, hogy a mindennapi életben boldoguljon. Ezenkívül a tanulmányaink folytatásában is fontos a matematika, és sok más területen is alkalmazhatjuk ismereteinket. Fejleszti a logikus gondolkodást, segít megérteni más tantárgyakat, például a fizikát, a kémiát, s az informatikai ismeretek elsajátításához is elengedhetetlen. Az sem biztos, hogy nem vesszük hasznát a matematikai ismereteinknek, mert napjainkban már sokan akár többször is szakmát váltanak életük során, és lehet, hogy szükség lesz ezekre az ismeretekre.

— Mi az oka annak, hogy sokan nem szeretik a matematikát?

— Én nem gondolom azt, hogy nem szeretik, inkább az lehet a gond, hogy nem értik, valahol lemaradtak a tanulmányaik során. Bizonyos fogalmakat nem sajátítottak el, emiatt hiányosak az ismereteik, és nem tudják alkalmazni a tanultakat, ezért nincs sikerélményük. A matematikában minden összefügg, így ha valami kimarad, akkor már nem lehet lépést tartani, nem lehet elérni a következő szintet. Itt nagy felelősségük van a tanítóknak és a matematikatanároknak. Fel kell ismerniük, ha van olyan diák az osztályban, aki nem tud lépést tartani, és külön kell vele foglalkozni. Sajnos néhány pedagógus szívesebben foglalkozik a tehetséggondozással, mint a gyengébben teljesítő gyerekek felzárkóztatásával.

— Hova vezet az, hogy az iskolai órákon alapműveleteket — szorzást — is számológéppel végeznek el?

— Megváltozott a tanterv az elemi osztályosok számára is. Bevezették, hogy elemi osztályokban is lehet használni számológépet, bár nem úgy, hogy egy feladatot számológéppel oldanak meg, hanem ellenőrzésképpen. Ha a gyerek elvégez egy szorzást, az eredményét leellenőrizheti számológéppel, telefonnal. Hatodik osztálytól fizikaórán használják a számológépeket azért, hogy meggyorsítsák a számításokat. Viszont nem lehet kihagyni azt, hogy a diák megtanuljon számológép nélkül is elvégezni alapműveleteket. A tantervben benne van, hogy ha egy negyedikes gyerek egy négyjegyű számot oszt vagy szoroz egy kétjegyűvel, akkor azt írásban kell elvégeznie, de számológéppel lehet ellenőrizni.

— Milyen szempontok szerint határozzák meg, hogy milyen szakon hány matematikaóra legyen?

— Romániának van egy sajátossága: nyolcadik osztályos korban a gyerekek eldöntik, hogy milyen szakon folytatják a tanulmányaikat a középiskolában. Ettől a döntéstől függ, hogy ők érettségiznek-e matematikából. Az a gyerek, aki úgy dönt, hogy ő például társadalomtudományok szakon tanul tovább középiskolában, kilencedik-tizedik osztályban még tanul matematikát, utána viszont már nem, és nem is kell érettségiznie. Ez azt jelenti, hogy ez a gyermek, ha olyan egyetemre akar felvételizni, ahova matematikaérettségi is kell, oda nem tud jelentkezni. A diáknak már nyolcadik osztályban el kell döntenie, hogy mivel szeretne foglalkozni az életben. Ha úgy dönt, hogy nem megy matematika-informatika vagy biológia-kémia osztályba, akkor kizárt, hogy mérnök legyen, vagy valamilyen természettudományi tárgyat tanuljon. Úgy érzem, nyolcadikos korban túl korai eldöntenie egy diáknak, hogy mivel akar foglalkozni felnőttként.

— Ma már nem igaz az, hogy a szakiskolába a gyengébb tanulókat kell irányítani, hiszen a szakemberek már olyan modern gépekkel és eszközökkel dolgoznak, amelyek kezeléséhez magasabb szintű ismeretekre van szükség. Miért nem mennek a jobb tanulók szakiskolákba?

— Itt is az a gond, hogy túl korán kell dönteni. Attól, mert valaki jó tanuló, nem biztos, hogy jó, ha elméleti líceumban tanul tovább. Ma már a szakemberek jól meg vannak fizetve, főként azok, akik jól képzettek. A jó képességű gyerekből lesz a jó szakember, szakmát pedig a szakiskolában lehet tanulni. Valószínűleg megváltozott vagy meg kell hogy változzon a szakmunkásképző struktúra, másképpen tanulnak ma szakmát, mint húsz évvel ezelőtt. Modern gépekkel dolgoznak, és ehhez más ismeretekre van szükség.

— A matematika sok mindenre kihat, több szempontból befolyásolja az ember gondolkodásmódját és az életre való rálátását. Tudunk említeni egy-két példát?

— Aki jó matematikából, az általában jól boldogul a zenével, jól megy neki a nyelvtan, mert az is logikusan épül fel. Ahol szabályok vannak, ott sokat segítenek a matematikai ismeretek. Aki jó matematikából, annak az informatika is könnyebben sajátítható el, mert ezek a tárgyak azt feltételezik, hogy a szabályokat pontosan be kell tartani. Úgy gondolom, hogy akinek vannak és alkalmazni tudja a matematikai ismereteit, nagyon sok területen tud jól boldogulni, ezért lenne fontos nagyobb hangsúlyt fektetni a matematikatanításra. Úgy gondolom, a tanárképzésben nagy hiányosságaink vannak, kevesen szeretnének pedagógusi pályára lépni, mert nem érzik, hogy megbecsülést kapnak a társadalomtól. Jó lenne, ha több elhivatott matematikatanár foglalkozna gyermekeinkkel, akik példaképek lehetnének számukra.

Elek György