A bölcsődeépítés kapcsán bátran kijelenthetjük, hogy példaértékű Kaplony község hozzáállása — fogalmaz Megyeri Tamás Róbert polgármester, hozzátéve, hogy miután megjelentek a hírek, miszerint a kaplonyiak is igényelhetnek támogatást ilyesféle intézmény építésére, elkezdődtek az előkészületek.

Kérvényt juttattak el a bukaresti hivatalhoz, onnan jelezték, hogy aláírt igénylésekkel kell alátámasztaniuk a szándékukat — tájékoztat a polgármester. „A pedagógusokhoz fordultunk segítségért — és íme, annak ellenére, hogy szabadságidőszakukat élték, rögtön pártfogásukba vették a kezdeményezést. Tették ezt, hiszen nekik is érdekük a bölcsőde megvalósítása, mások mellett ők is dolgozhatnak majd egy ilyen intézményben. Hogy jelezzük, mennyire komoly a szándékunk, én magam Bukarestbe utaztam, és személyesen adtam át az igénylés dokumentációját, a több mint hatvan aláírt kérvényt. Mindezt el lehetett volna juttatni drótpostán is, de minden bizonnyal ildomosabb így, a formára is ügyelve átadni a kérelmet. A szaktárcavezető szűkös ideje dacára jó pár percet szánt a kaplonyi ügyekre — több javaslatot is tett. Arra buzdította a község döntéshozóit, hogy minél több előtanulmányt, sőt, megvalósíthatósági tanulmányt készíttessenek el, hiszen előbb-utóbb fel tudják majd használni azok zömét. A bölcsődeépítés kapcsán jelezte ugyanakkor, hogy első körben a megyeközpontok, illetőleg a nagy városok fognak lehetőséget kapni. A mögöttünk álló hétvégén aztán mindez bizonyosságot is nyert. 138 bölcsőde építésének elkezdését határozták el a kormány tagjai. Köztük három Szatmár megyei: kettő szatmárnémeti (egy nagy és egy közepes), egy pedig nagykárolyi (egy kicsi)” — magyarázta az állami finanszírozással megvalósuló beruházások hátterét a kaplonyi polgármester.

„A jelenlegi úzus az, hogy a szűkös erőforrásokat koncentráltan osztják el. A neoliberálisnak bátran nevezhető egyik — szerk. megj.: most épp kormánybuktatással fenyegető — kormánypárt (pontosabban szövetség: most éppen „USR–PLUS” néven ismert…) a nagy szorgalmazója annak, hogy csak a nagyokat támogassák, hiszen úgymond a vidék egyébként is elnéptelenedik stb. Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a jelenlegi kabinet — az alakulat szorgalmazására — a kisebb települések számára mindösszesen az alapszolgáltatások biztosítását támogatja (többé-kevésbé), így például a rövidesen megjelenő vidékfejlesztési program a helyi úthálózat modernizálására használható fel, a gáz-, illetve a víz- és szennyvízhálózat kiépítésére, bővítésére. A nagyobb beruházások terén labdába se rúghatunk… És úgy hírlik, hogy ennyit is nagyon nehéz volt elérni” — árulja el Megyeri, hozzátéve azt is, hogy talán ezek a folyamatok nem kőbe vésettek, így remélhetőleg minél több alkalommal és minél több vidéki település kéri az „igazát”, annál inkább alá lehet támasztani, hogy mégsem jó, nem igazságos ez az idea — ti. kizárólagosan a nagyok támogatása, holott vidéken is vannak „életképes” települések.

SZFÚ