Két éven belül másodszor adott otthont MIÉRT Partiumi Ifjúsági Konferenciának Szatmárnémeti — most a Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szilágy, Temes és Szatmár megyei fiatalok a vidékfejlesztés és a vidéki élet lehetőségeit járták körbe a kétnapos konferencián.

A kétnapos konferencia lehetőséget teremtett arra, hogy ifjúsági szinten egészséges kapcsolatot alakíthassanak ki azok a végrehajtó hatáskörben tevékenykedő fiatalok, akik a vidéki környezet napi alakulását befolyásolhatják. Amint azt a megnyitón Szabó József MIÉRT-elnök mondta: elsősorban olyan fiataloknak hasznos ez a megbeszélés, akik az önkormányzatokban vidékfejlesztéssel foglalkoznak, és a vidéki közeg fejlesztését tűzték ki célul. A MIÉRT elnökhelyettese, Jakab Adorján pedig rámutatott: a cél az, hogy minden olyan érdeklődési kört kimerítsenek a szakmai konferenciákon, amelyek valóban foglalkoztatják az ifjúságot, és segíti őket abban, hogy szülőföldjükön alapozzák meg jövőjüket. A házigazda Szatmár Megyei Ifjúsági Tanács elnöke, Őri-Pákay Franciska pedig megjegyezte: „Az, hogy két éven belül másodszor is mi rendezhetjük a MIÉRT Partiumi Ifjúsági Konferenciát, azt jelenti, Szatmár jelenléte megerősödött az országos ernyőszervezetben, s ez annak az egyenes következménye, hogy megyei szinten is erősebbek, hatékonyabbak, és ami a legfontosabb: vállalkozó szelleműek lettünk.”

Nem csak politikai szemszögből

Pataki Csaba szenátor, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke nem csak politikusként beszélgetett a fiatalokkal, hiszen közel 10 évnyi megyei vidékfejlesztési igazgatóskodással a háta mögött picit más szemmel látja a vidék fejlesztését és a lehetőségeket. A lehetőségeket, amelyekből nagyon sok van — csak észre kell venni őket. Egyik ezek közül — hatalmas potenciált jelentve —: a természetvédelmi területek. Míg az idős gazdák csak az akadályokat látják, a fiatal generációnak viszont óriási lehetősége van, ha a természetvédelmi követelményeknek megfelelően gazdálkodik és számos támogatásban is részesül. De ugyanilyen lehetőség van abban is, ha nem csak a tájainkon megszokott növényeket termesztenek — jó példa erre a megyében már meglévő goji-farm, ahová még Skandináviából is jönnek a termésért, akkora igény van rá —, vagy a természeti kincsek felhasználásában. „Ülünk a meleg termálvizen, de nem használjuk fel csak strandolásra” — mondta Pataki, aki úgy látja: van jövő vidéken, de kicsit másképp, más mentalitással kell gondolkodni. Hozzátéve: a határmentiségnek is megvannak a maga jó és rossz oldalai, amelyek főképp a fiatalokat érintik, mert „ez a 10 km nem 10 km, hanem annál sokkal több”.

Nagy Szabolcs, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének ügyvezető elnöke szintén arra mutatott rá: vidéken rengeteg lehetőség van mind gazdaságilag, mind a politikában és a közösségfejlesztésben, és ezekkel a lehetőségekkel élni kell. Saját példáján keresztül mutatta be, mekkora előny a máshol összegyűjtött tudást itthon, egy kisebb vidéken és közösségben kamatoztatni.

Szakoktatás és LEADER-közösségek

Gindele Imre, a nagykárolyi Simion Bărnuţiu Szakközépiskola igazgatója a szakmunkásképzést, valamint a szakoktatással kapcsolatos kihívásokat és nehézségeket vázolta interaktív előadása során. „A tanügyi rendszerben a szakoktatás jelenleg sajnos csupán egy mellék-, visszaszorított ág, mert a romániai tanügy az elitképzésre van ráállva” — állapította meg, majd saját tapasztalatait megosztva elmondta: duális rendszerben végzi a szakiskola diákjainak képzését, azaz a hároméves képzés alatt fokozott hangsúlyt helyeznek nem csak az elméleti, hanem főleg a gyakorlati képzésre is. Illetve arra, hogy a gyakorlati képzés olyan vállalatoknál történjen, ahol a fiatal megtanulja a szakmát és az iskola elvégzése után el is tud helyezkedni. Gindele arra is rámutatott: a Partium infrastrukturális szempontból jobb helyzetben van, mint más térségek, viszont ez nem elegendő befektetők vonzásához, az infrastruktúra mellé magas szintű szakoktatás is kell, hiszen az idecsalogatott befektetőnek jó szakemberekre is szüksége van.

Tóga István és Tóga Judit, a Dél-Nyugat Szatmár Akciócsoport vezetői a LEADER-programot mutatták be és ismertették az általa nyújtott lehetőségeket, illetve vázolták a 2014–2020-as pályázási időszak változásait is. „A LEADER-program az első olyan program Romániában, amely valóban támogatja a decentralizációt” — mutattak rá, felhíva a figyelmet a program közösségépítő, -fejlesztő részére is, hiszen vidékfejlesztéssel csak úgy lehet foglalkozni, ha a közösségből indul a kezdeményezés.

Szabó Kinga Mária