Tisztújító közgyűlésre gyűltek össze csütörtökön délután az Északi Színház előadótermében a Szatmárnémeti RMDSZ tagjai, a küldöttek és a meghívott vendégek, a megyebeli politikai alakulatok képviselői — akik köszöntőikben azért bőven szórták egymás felé a jól nevelt megfogalmazásokba burkolt nyilaikat.

A Szózat eléneklése után elsőként a Német Demokrata Fórum nevében Steinbinder Ingrid köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve a két kisebbségi képviselet több mint három évtizedes, sok síkon zajló együttműködését. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt közötti sikeres és működő szövetséget hangsúlyozta Romeo Pop városi szervezeti elnök is: „persze apróbb döccenők vannak, de igen rosszindulatú kell legyél, ha nem vagy hajlandó elismerni, hogy Szatmárnémeti fejlődik és halad előre — persze tennivalók bőven vannak még, de jó úton haladunk, hogy otthonunk azzá a virágos, hangulatos, polgári kisvárossá váljon, amilyen egykor volt” — mondta. Az USR–PLUS nevében Molnar Creţ Diana Kereskényi Gábor jó pártszervezet-vezetői képességeit emelte ki, míg a szociáldemokrata Gabriel Leş volt honvédelmi miniszter szintén a jó együttműködést emlegette fel, hozzátéve: „Hiszem, hogy visszatér még az az idő, amikor együttműködünk — ugyanabban a valóságban és ugyanabban a városban élünk. Mi nyitottak vagyunk minden együttműködésre, ami Szatmárnémetit és Szatmár megyét előrébb viszi. Ha most ellenzékben vagyunk is, úgy hiszem, a következő kormányzati időszak az érem ugyanazon oldalán talál bennünket” — fogalmazott. Zazula Béla az RMDSZ és az MPP közötti nyitott politizálást említette: „Vallom, hogy alapcéljaink az erdélyi, partiumi magyarság érdekében ugyanazok, még ha a célhoz vezető utat másként is látjuk” — mondta.

Az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke, Novák Levente köszöntőjében kiemelte: az mutatja a szervezet jó működését, hogy 2016-ban sikerült megnyerni a polgármesteri és megyei tanácselnöki széket, 2020-ban pedig sikerült megtartani ezeket a fontos tisztségeket. „2016-ban a legnagyobb sikerélményemet éltem át itt, amit egy kampányban csak megélni lehet — kevés helyen van olyan mozgósítás, vagy akár egy aláírásgyűjtő akció, mint itt, a szervezet jó működése lemérhető az eredményekből. Sok városi szervezet példát vehetne a szatmáriakról.”

A jól működést és jó együttműködést hangsúlyozta Pataki Csaba, a megyei szervezet és a megyei tanács elnöke, hiszen mindent, amit elértek, azt közösen érték el. „A megyei szervezet legerősebb tagja a szatmárnémeti, amely húzza magával a választásokon a vidéket is” — summázta. Nem hallgatta el ugyanakkor azt sem: nagy nyomás nehezedik az RMDSZ-re. „A várost, a megyét mi vezetjük, kormányon is vagyunk, sokkal nagyobbak az elvárások, sokkal inkább górcső alá vesznek. Köszönöm a román politikusoknak a szép szavakat, amelyekkel eddigi munkánkat méltatták — látszik, hogy nem vagyunk választási időszakban. De vegyük ezt egyfajta kihívásnak, és a következő három évben ez a szívélyes együttműködni akarás jellemezzen mindenkit, hogy a következő helyhatósági választások előtt restelkedés nélkül, nyíltan tudjunk egymás szemébe nézni” — fogalmazott rá jellemző stílusában, s hogy javaslatát mennyire fogadják majd meg a szatmári politikai alakulatok, az kiderül 2024 tavaszán.

„Nagyon Székelyföld-központú most az RMDSZ”

Számadásában Kereskényi Gábor, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke az elmúlt négy (de nem csak) év munkájáról, megvalósításokról beszélt, röviden vázolva a 2016–2020 között zajlott választások (EP-képviselői, államfői, helyhatósági) eredményeit. „Tavaly a koronavírus-járvány soha nem látott kihívás elé állította a szervezetet, de a helyhatósági választásokkal kapcsolatos sok bizonytalansági tényező ellenére sikerült mozgósítani a szatmári és szatmárnémeti magyarságot — utóbbi esetében pedig nem csak azt, hiszen a szavazatszámok tükrében jól látható: messze az etnikai arányok felett teljesítettünk. Önkormányzati munkánkkal kellett és kell bizonyítanunk, hogy méltók vagyunk a szavazóink bizalmára. Volt tennivalónk az elmúlt négy évben, és lesz a következőkben is — ugyanakkor az önkormányzati munka közben sokszor megfeledkezünk a mozgalmi jellegről. Úgy érzem, a városi szervezetnek újjá kell születnie, vonzóvá kell tennünk minden generáció számára. Azt pedig mindenképp ki kell harcolnunk, hogy szervezetünk az általa elért eredmények alapján foglalja el helyét az országos RMDSZ-ben. Nagyon Székelyföld-központú jelen pillanatban az RMDSZ — ezen változtatnunk kell; ellensúlyoznunk kell a Székelyföld-központúságot a Szövetségen belül, amit csak kemény munkával elért eredmények tükrében lehet” — hangsúlyozta. Szervezeti elnöki s egyben némiképp polgármesteri számadását követően Kereskényi Gábor a képviselői lantot letett Erdei D. Istvánnak emlékplakettel köszönte meg az elmúlt 20 évben a szatmáriak képviseletében és érdekében kifejtett bukaresti munkát.

A meghatódott Erdei D. István felidézte 1989 végét, amikor még valóban csak alakult az RMDSZ, s „feleségem rábólintott, hogy heti egy délutánon a szervezetépítéssel foglalkozzam — ebből az egy délutánból lett aztán 30 év és két évtizednyi képviselősködés”.

Nemcsak 4, de 8 és 12 éves tervek is vannak

Szőcs Péter városi tanácsi frakcióvezető vezérgondolatokban foglalta össze az elmúlt évek eredményeit, amelyekben fontos szerepük volt és van a helyi tanácsosoknak is, Maskulik Csaba városmenedzser pedig felidézte, milyen várost és ellenségeskedő hangulatot „kaptak” 2016-ban: „Egy dolgot tudtunk, azt, hogy mit akarunk. Valami hihetetlen tenni akarás volt bennünk, összeállítottunk egy olyan négyéves tervet, amelynek végén elmondhattuk: dolgoztunk. És ezt a munkát folytatjuk most is. Nagyon nehéz ilyen áskálódós, aláaknázós körülmények között, de dolgozunk, és már nemcsak négy, de 8–12 éves tervünk is van. Pontosan tudjuk, hogy mit akarunk csinálni majd 2024 után is a város fejlődése érdekében” — mondta.

A parlamenti beszámolóban Turos Lóránd szenátor kifejtette: az RMDSZ hosszú idő után újra kormányon van, és annak ellenére, hogy a koalícióban ők a legkisebb politikai alakulat, nagyon fontos tárcákat kaptak. „Kormányon vagyunk, de nem mi vezetjük a kormányt. A koalíció nem mindig megy egy irányba — például a partnerek által olyannyira szorgalmazott kétfordulós helyhatósági választások Szatmáron ugyan nem, de sok helyen veszélyeztetnék az RMDSZ esélyeit. Az, hogy kormányon vagyunk, garancia arra: tisztességes, korrekt eljárásban részesülnek közösségeink. Nagyon örülök, hogy Szatmárnémetiben az RMDSZ-nek egységes, dolgos csapata van — ez biztosíték és bizonyíték arra, hogy a magyar közösségnek ne csak múltja és jelene, de jövője is legyen ebben a városban, otthonunkban” — hangsúlyozta. Az erős csapatot említette Magyar Lóránd képviselő is, amelynek eredményeként Bukarestbe is rátermett szatmáriak kerültek (utalva Kallós Zoltán oktatásügyi államtitkárra és Tóga Istvánra, a Környezetvédelmi Alap elnökére), ugyanakkor innen, itthonról is kérte a Szövetség országos szervezetének támogatását abban, hogy Szatmár is érjen annyit, mint Székelyföld.

Nagy Szabolcs képviselő a bukaresti viszonyokat úgy jellemezte: a koalícióban, de politikai elemzők szerint is az RMDSZ a biztonsági faktor, a kiegyenlítő súly és a józan ész képviselője, amíg a koalíció többi tagja (értsd: PNL és USR–PLUS) jelen pillanatban is belső kampányban harcol.

Miközben a politikai, önkormányzati és parlamenti beszámolók tartottak, zajlott a szavazás is, a küldöttek egy 38 neves listáról választották ki azt a 15-öt, akik a következő négy évre kinevezett választmányi tagok lettek: Pataki Csaba, Rácz Ervin, Erdei D. István, Stier Péter, Barta Zoltán, Butka Gergely, Altfatter Tamás, Kiss Mihály, Thoroczkay Sándor, Tatár Szabolcs, Miszti Örs, Csorvási Béla, Molnár Gyöngyi, Bura Maksay István és Rákóczi Réka.

Az új választmány a tisztújító közgyűlést követően össze is ült, és döntött a Szatmárnémeti RMDSZ vezetőségét illetően — Pataki Csaba „a jól működő csapaton nem szabad változtatni” elv alapján javasolta elnöknek Kereskényi Gábort, akit ellenjelölt és ellenszavazat nélkül választott újra a választmány. Magyar Lórándot is nyílt szavazással, ellenszavazat nélkül választották újra alelnökké négy évre, míg a jegyzői tisztségre — Stier Péter többmandátumos munkáját megköszönve — Barta Zoltánt javasolták, akinek szintén bizalmat szavaztak.

Szabó Kinga Mária