Tett ugyan engedményeket a kormány a tanügyben dolgozóknak, a legnagyobb problémák azonban — alacsony bérek, politikai befolyásoltság, túlbürokratizáltság — megoldatlanul maradtak.

Vegyes érzelmekkel fogadták a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányhatározatot az érintettek — egyes intézkedéseknek örülnek, másokat kifogásolnak, és nagyon hiányolják, hogy a legégetőbb gondokat most is megkerülte a kormány. Azaz egyelőre nem körvonalazódik megoldás a siralmasan alacsony bérek növelésére, a politika kiűzésére az iskolákból, a pedagógusok életét megkeserítő bürokrácián pedig ahelyett, hogy csökkentenének, még inkább elbonyolítják a rendszert, és a kedvezményes nyugdíjkorhatár bevezetéséről sem esik szó a kormányhatározatban. A Független Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FLSI) üdvözli például, hogy ismét a középiskolai oktatás részét képezi majd a kilencedik osztály, valamint hogy hallgatott a kritikákra a szaktárca az iskolai vezetőtanácsok működési szabályzata kapcsán, és változtatottezen. Victor Oprea, a FSLI Szatmár megyei szervezetének vezetője lapunknak elmondta, örülnek továbbá, hogy az új jogszabály megteremti annak lehetőségét, hogy sürgősségi rendszerben szervezzenek versenyvizsgát szakinspektorok, valamint iskolaigazgatók számára. Mint ismeretes, ilyen vizsgákat hat éve nem tartottak, a vezetőket pedig egy-egy évre nevezik mindössze ki — épp ebből kifolyólag erősödött fel túlságosan a politikai pártok befolyása az oktatási intézményekben. Szintén jónak tartják azt, hogy ezentúl a pedagógiai líceumokat végzetteket nem kötelezik arra, hogy főiskolai diplomát is szerezzenek, valamint azt, hogy prémiumot ezentúl nemcsak a pedagógusok, hanem a tanügyi kisegítő személyzet tagjai is kaphatnak. Eredményként könyvelik el továbbá annak elérését, hogy az 1-es fokozatot elért, illetve a 25 évnél nagyobb régiséggel rendelkező pedagógusok heti normája két órával csökkenthetővé vált fizetéslevonás nélkül. Amint Victor Oprea elmondta, nem értenek egyet viszont azzal, hogy a jogszabály megteremti annak lehetőségét, hogy februárban vagy márciusban még egy pótérettségit szervezzenek. Ez azt jelentené, hogy ezentúl egy évben három érettségi lenne, sőt, ha figyelembe vesszük az élsportolók számára tartott külön szessziót, a középiskolai záróvizsgák száma elérné a négyet. A szakszervezeti vezető szerint így is túlterheltek a tanárok rosszul vagy egyáltalán nem fizetett feladatokkal, így nem támogatják az újabb pótérettségi bevezetésére irányuló javaslatot. Oprea hozzátette: bár a jogszabály szerint megfizetnék a tanárokat a felkészítőkért, gyanússá teszi a dolgot, hogy a pluszmunka fedezéséhez szükséges pénzforrást nem jelölik meg a határozatban.

Babos Krisztina