A Szatmárnémeti Református Gimnázium diákjai tegnap a Láncos-templomban, ünnepi istentiszteleten műsorral emlékeztek az 1848-as forradalomra és az azt követő szabadságharcra.

Máthé Róbert vetési lelkipásztor hirdetett igét, aki a vak koldus történetét magyarázta, akinek Jézus visszaadta a látását. Ki a koldus? — tette fel a kérdést az igehirdető. A válasz egyszerű: az, akinek nincs saját vagyona, mindent másoktól kap, aki nem tud felelősséget vállalni a saját életéért. Az ember mindig arra kell törekedjen, hogy adjon is, ne csak kapjon; aki mindig csak elfogad, az már koldus. Máthé Róbert arra figyelmeztetett, hogy nagyon sok lélekkoldus van a világon. Az ige üzenete: vigyázzunk arra, hogy ne úgy éljük az életünket, hogy lélekkoldusok legyünk! Próbáljunk megállni a saját lábunkon, tudjuk, mit akarunk, higgyük azt, hogy az elérhető!

Póti Eduárd történelemtanár, a gimnázium igazgatója március 15-e alkalmából tartott rövid előadást. Hangsúlyozta: ha csak megszokásból veszünk részt a megemlékezéseken, annak nem sok értelme van. A forradalmak mindig valami újat, valami változást hoznak. A forradalmak mindig akkor robbannak ki, amikor eljön az ideje a változásnak. Az 1848-as forradalom évfordulóján nem emberekre és eseményekre emlékezünk, hanem olyan értékekre, mint a tenni akarás, a kitartás, a becsület, az egyenesség, a hit… Azok, akik megírták a magyar történelem legszebb lapjait, nem születtek forradalmároknak, hanem változást akartak, és tettek azért, hogy azok a változások bekövetkezhessenek, mondta az intézményvezető, aki a Példabeszédek könyvének egy részletével zárta előadását: „A lehetőség ajtaja előtt nem ácsorogni kell, hanem be kell nyitni. Az igazság az, hogy azok az emberek, akik nem csinálnak semmit, csak várnak a sikerre, azok nem fogják meglátni és nem tudják megragadni a lehetőséget, amikor eljön.”

A továbbiakban az iskola diákjai versekből és énekekből álló műsorral tisztelegtek a forradalom és szabadságharc ősei előtt.

Elek György