Januártól csökkent az áfa, de nem csökken az üzemanyag-illeték, akár meg is duplázhatóak az épületadók, egyértelműbb lesz az adótörvénykönyv és a fiskális perrendtartás az országban — csak néhány változás, amit az új év hozott magával. Íme a legfontosabbak.

Hat év után újabb ráncfelvarráson esik át az adótörvénykönyv és a fiskális perrendtartás, 2010-ben a legfontosabb változás az volt, hogy öt százalékkal emelték a hozzáadottérték-adót, most pedig az, hogy 2016. január elsejétől 4, majd 2017. január elsejétől újabb egy százalékkal csökkentik ezt. Az egyén szintjén nagy dolgot ez nem jelent, hiszen a januártól bevezetett értékadó-csökkentésnek köszönhetően egy nettó 100 lejbe kerülő termék bruttó 124 lej helyett 120 lejbe fog kerülni a vásárlónak, azonban a gazdaság egészét nézve fontos változás.

Ha keveset is jelent, de mindenképpen jó dolog, hogy négy százalékkal csökken az áfa, rossz dolog viszont, hogy az üzemanyagok jövedéki adóját nem csökkenti a kormány jövő évtől (csak majd 2017-től), átlag tizennyolc százalékkal, állítólag ekkora bevételkiesést már nem viselt volna el az államkassza. Ezek esetében is csak az áfacsökkentés arányában lesz megfigyelhető árcsökkenés.

Persze nem minden vállalkozás fog árat csökkenteni amiatt, hogy kevesebb forgalmi adót kell bevételezései után fizessen, az élelmiszerek esetében már tavaly kilenc százalékosra csökkentett áfa miatt például a vendéglők egyáltalán nem adták olcsóbban a tányérba valót. A nagy kereskedelmi láncok kapva kapnak az alkalmon, hogy úgy is négyszázalékos árcsökkenést szajkózzanak, ha csak az áruk értékadója csökken ennyivel. Azonban a hozzájuk képest kicsiknek mondható vendéglők már előre tartanak a minimálbér-emeléstől, így ezért sem csökkentik például egy tál meleg leves árát 50–70 banival, meg azért sem, mert ez amúgy sem lenne kifejezetten csábító.

A román pénzügyi felügyeleti hatóság év végi utolsó közleménye szerint (egyelőre) nem drágul a gépjárművekre érvényes kötelező felelősségbiztosítás, viszont dolgoznak azon, hogy ne csak autóra, hanem az azt vezető sofőrre is kiterjedjen a biztosítás. Na nem azért, hogy ez is biztosítva legyen baleset esetén, hanem hogy javuljon a biztosítók kártérítési rátája, hiszen így nemcsak a sokat javított autó miatt kérhetnek majd többet, hanem a sokat balesetező, vagy akár a szabályok ellen vétő sofőr miatt is.

Január egytől lépett érvénybe az új építményadózási szabályozás, amely alapján már aszerint lesz a helyi adóhivatalokban befizetendő adó kivetve, hogy az illető épületet mire használják, megkülönböztetve lakás- és egyéb célú épületeket. Mindkettő drágul sajnos, az átlagérték alapján számolt egységes 0,1 százalékos szorzó helyett mindkét esetben lesznek alsó és felső határok. Lakáscélú ingatlanok esetében ez 0,08–0,2 százalék között lesz megállapítható a helyi tanácsok által, iparűzési célra, használt vagy hétvégi házak esetén ez a szorzó 0,2–1,3 között mozoghat. Kötelező lesz ötévente hivatalos becsüs által felértékelni a lakáscélú ingatlant, mert ha nem, akkor arra kötelező módon a 0,2 százalékos szorzót alkalmazzák majd. Céges ingatlanok esetén háromévente kell értékbecslést végezni, mert ha nem, ezek esetében is a maximális szorzó alapján számolják majd az adót.

Egyértelműbbek a szabályozásai az új adótörvénykönyvnek, sehol nem szerepel már benne a „de regulă”, azaz a „rendszerint” szó, ami sok esetben vezetett félreértésekhez adóhatóság és adófizető között. Szabály lett az is, hogy év közben nem lehet adómódosításokat eszközölni — sajnos csökkenteni sem ezeket —, minden változás csak következő év január elsejétől lép életbe. Mindkét változástól, aminek egyébként magától értetődőnek kellett volna lennie eddig is, azt várja az állam, hogy a kiszámíthatóbb adótörvényeknek köszönhetően megnő a beruházási kedv az ország iránt.

A Román Nemzeti Bank árfolyama szerint négy és fél lejt adtak egy euróért a tavalyi év utolsó napján, az árfolyam lej szempontjából vett javulását várják 2016-ban a bankárok, így „ha nem jön közbe semmi”, 4,44 lej lehet az átlagára egy eurónak az új évben.

Princz Csaba