Szociológusok és társadalomkutatók keresik a választ arra az utóbbi évtizedekben rendszeresen felmerülő kérdésre, hogy morális, gazdasági vagy politikai válságban van-e a világ. A kérdésre adott válaszok eltérőek, ezért inkább nevezhetjük azokat magyarázkodásoknak, mint válaszoknak.

Vannak, akik azt állítják, hogy morális válság van, mert alapvető normák váltak bizonytalanná, megkérdőjelezhetővé. Lehet magyarázni, de nem lehet egyértelmű választ adni arra a kérdésre, mi vezetett oda, hogy egyre többen megengedik maguknak, hogy nem tartják be az alapvető normákat, és hogy ennek nincsenek következményei. Ebből fakad, hogy az emberi jogokra hivatkozva a társadalomban kialakul a mindenkinek mindent szabad állapot, aminek természetes következménye a morális válság.

Vannak, akik határozottan azt vallják, hogy nem a gazdasági, hanem a morális válság teszi ennyire törékennyé az emberi morált. Az erkölcsi válság mindig magával hozza a politikai és a gazdasági válságot. Az erkölcsi válság idején általában egy olyan politikai elit kerül hatalomra, amelyiknek a munkássága gazdasági válsághoz vezet. Ilyenkor a szellemi élet háttérbe szorul, a pénzhajhászás és a hatalom megszerzése a legfontosabb, ez pedig nem igazán valósulhat meg morális körülmények között. Mivel a politikai és a gazdasági élet nem mindig a szellemi értékek mentén alakul, az eredmények hiányosak, túl sok a rés, ami szétszóródáshoz vezet.

Vannak, akik azt állítják, a világ olyan irányba halad, ahol a hagyományos erkölcsi normák és értékek tisztelői és követői hátrányos helyzetbe kerülnek, lemaradnak azoktól, akik a Nyugatról érkező nézeteket fogadják el. Nem azok válnak a társadalomban elismertekké, példaképekké, akik több-kevesebb dolgot elértek már pályafutásuk során, hanem azok a felfuttatott sztárok, akik mögött nincsenek pozitív teljesítmények.

Az erkölcsi válság kihat az emberek mindennapi életére, úgy érzelmileg, mint gazdaságilag. A legtöbben ebben ezt csak akkor érzik, amikor anyagi problémák merülnek fel. Az érzelmi világuk elmerevedése, lankadása és megsérülése akkor jön a felszínre, amikor már megjelennek az anyagi nehézségek, de akkor sem az érzelmi gondok megszüntetésére törekszenek, hanem az anyagi egyensúly helyreállítására. Ez az a holtpont, amiből nehéz kibillenni, nehéz továbblépni egy élhető hétköznapokat biztosító életformába. A jelenben az a jelszó: ha az ember akar valamit, akkor a morál nem számít. De ahhoz, hogy jobban éljünk, törekednünk kell arra, hogy jobb emberekké váljunk.