Dr. Ovidiu Valentin Fărcaş vallásoktatásért felelő szaktanfelügyelőt arról kérdeztük, mi a célja a vallások oktatásának az iskolában, milyen vallások oktathatóak, és megismerkednek-e a gyerekek más felekezetek, vallások jellemzőivel is.

A tanügyi törvény értelmében az iskolai vallásoktatás nem kötelező. A gyermek 18 éves koráig a szülei döntenek arról, hogy részt vegyen-e vallásórán, illetve arról is, hogy milyen vallásról szerezzen ismereteket. Megkerestük dr. Ovidiu Valentin Fărcaş vallásoktatásért felelő szaktanfelügyelőt, akit arról kérdeztünk, mi a célja a vallások iskolában történő oktatásának, milyen vallások oktathatóak, illetve mit tegyenek azok a szülők, akik nem vallásosak ugyan, de szeretnék, ha a gyermekük megismerné a kereszténység értékeit. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az adott valláson kívül megismerkednek-e a gyerekek más vallások jellemzőivel is. Amint a szaktanfelügyelő elmondta, a vallásoktatás célja a gyerekek erkölcsi értékrendjének és vallásos magatartásának kialakítása, amely elősegíti a társadalomba való beilleszkedésüket. Bármely vallás tanítható az iskolában, amelyet a román törvények elismernek. Dobrudzsában például, ahol jelentős lélekszámú muzulmán vallású lakosság él, a muzulmán vallást is tanítják az iskolai vallásórákon. A gyerekek az előkészítő osztálytól az érettségiig heti egy órában részesülnek vallásoktatásban, kivételt képeznek ez alól a felekezeti iskolák teológiai osztályai. Egy órában is sok mindent meg lehet tanítani a diákoknak, akik hasznos ismereteket és készségeket sajátíthatnak el a vallásóra folyamán, emelte ki a szaktanfelügyelő.

Erkölcsi értékrend

A szülők akkor is beírathatják a gyermeket a vallásórára, ha nincs megkeresztelve, és előfordul az is, hogy a csoportban más felekezetű gyerekek is vannak. A keresztény vallásoktatás célja, hogy a gyermeket az Isten és az emberek szeretetére nevelje. Az óvodai oktatás során a cél az, hogy a gyermek megismerje a viselkedési szabályokat, fejlődjön a kapcsolatteremtési készsége, pozitívan viszonyuljon önmagához és másokhoz, és megismerje azokat a történelmi, földrajzi, vallási jellemzőket, amelyek meghatározzák a közössége lelki vonásait. A kisiskolás diákok a vallásórák során megismerik a keresztény alapelveket, a Biblia tanításait, a vallási hagyományokat és egyháztörténetet. Az oktató-nevelő munka feladata, hogy a diák egyfajta keresztény értékrendet, viselkedést sajátítson el. Ugyanakkor a középiskolás diákok más felekezetekről, világvallásokról is ismereteket szereznek, mint a hinduizmus, buddhizmus, taoizmus, vagy más vallások. „A minisztérium évente szervez országos találkozókat, ahol mindig felhívják a figyelmünket arra, fontos, hogy a diákok más vallásokkal is ismerkedjenek, hogy fejlesszük a diákok azon képességét, hogy elfogadják és tiszteljék a más vallású vagy felfogású embereket. Közös országos találkozókat szerveznek a különböző vallási felekezetek oktatói számára, amely lehetőséget ad a közeledésre, egymás megismerésére” — mutatott rá a szaktanfelügyelő. A tanterv lehetőséget ad arra is, hogy a vallástanár egy adott témát a történelem, biológia vagy más tantárgyak szemszögéből is megközelítsen, vagy akár más szaktanárokkal együtt is feldolgozzon egy témát a gyerekek számára.

Pándi Annamária