Ioan Burlacu szilágypéri mezőgazdasági vállalkozó háromszáz hektár szántóföldön gazdálkodik, és csupán öt személyt foglalkoztat a családtagokon kívül, mégis tud eredményeket elérni.

Szilágypért a múltban a megye legeredményesebb mezőgazdasági vidékeként tartották nyilván, pedig a szántóföldjei nem a legtermékenyebbek, megművelni sem könnyű ezeket, mert a dombos területeken a traktornak sem könnyű le-fel járni. Ioan Burlacu háromszáz hektáron gazdálkodik, nem dicsekszik, de nem is panaszkodik. Az egykori mtsz idejében ennyi területen egy egész csoport dolgozott, ő most három traktorral és a traktorokhoz szükséges tartozékokkal, három traktoristával és két napszámossal dolgozza meg a földjét. Igaz, csupán búzát, kukoricát és napraforgót termeszt. Azért ezt a három kultúrát, mert a Promat cég, amelyik ott van helyben, megelőlegezi a vetőmagokat és a vegyszereket, és felvásárolja a terményt, így nem okoz gondot az értékesítés.

Beleszól az időjárás

Az idei tél nem volt a legmegfelelőbb, nem mindig jó az, ha nincs hó, és nincs hideg. Az őszi szántásnak nagyon fontos a hó és a hideg, hogy a talaj szívja meg magát nedvességgel, ami ha megfagy, szétrepeszti a nagy rögöket. A hideggel a kártevők is elpusztulnak a talajban, főként a kukorica kártevői, amelyek ha átvészelik a könnyű telet, tavasszal, nyáron tönkretehetik az egész termést. A mostani enyhe időjárás amiatt sem kedvező, mert lágy a föld, nem lehet elszórni a műtrágyát, a nedves, dombos talajon hamar lefolyik a vegyszer, és nem lesz meg a hatása.

Burlacu elmondta, hogy az időjárás sokszor beleszól a mezőgazdasági munkába, de a gazda, ha fel van készülve, vannak gépei, kihasználhatja azt a néhány napot, amikor jó az időjárás, és el tudja végezni az időszerű munkálatokat, de olyankor nincs este és nincs vasárnap.

„Sokan csak siránkoznak — jegyezte meg Burlacu —, ahelyett hogy tennék a dolgukat. A mezőgazdaság mindig nélkülözhetetlen ágazat volt, és az is marad. Sajnos, sok a tehetetlen ember, aki nem mer belevágni a dolgokba, nem mer kockáztatni. A mezőgazdaságból csak az nem tud megélni, aki nem ért hozzá”.

Elek György