Rendszeresen aktualizálják a szakemberek COVID-19 elleni oltási kampány tájékoztató oldalát, a vaccinare-covid.gov.ro oldalt. Nemrég egy átfogóbb összefoglaló került fel a vakcinákról, az immunizálással megelőzhető betegségekről, melyet a lakosság figyelmébe ajánlanak — irányította rá lapunk figyelmét a Szatmári Prefektusi Hivatal.

Az összefoglaló kiemeli: a vakcinázás az elsődleges betegségmegelőzés fő eszköze, és az egyik legköltséghatékonyabb közegészségügyi intézkedés. A védőoltások széles körű bevezetésének köszönhetően sikerült száműznünk Európából a himlőt és a gyermekbénulást, és sok más betegség is csak elvétve fordul elő.

Ma évente több mint 100 millió gyermek kap védőoltást világszerte különböző betegségek, így a diftéria (torokgyík), a tetanusz, a szamárköhögés, a tuberkulózis, a gyermekbénulás, a kanyaró és a hepatitisz B ellen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a védőoltások becslések szerint minden évben mintegy 2–3 millió ember életét mentik meg, valamint csökkentik az említett betegségek kialakulása esetén alkalmazott kezelések, többek között a vírusfertőzések esetén tévesen alkalmazott antimikrobás kezelések költségeit. Ennek ellenére számos uniós és szomszédos ország szembesül azzal a ténnyel, hogy az elégtelen átoltottsági arány miatt korábban nem tapasztalt mértékben ütik fel fejüket védőoltással megelőzhető járványok.

A védőoltásokba vetett általános bizalom gyengülése, a földrajzi területenként változó hozzáférhetőség, valamint a vakcinázással kapcsolatos dezinformáció aggodalomra ad okot, és komoly kihívás elé állítja a közegészségügyi hatóságokat, éppen ezért fel kell lépni a dezinformáció ellen.
No de miket köszönhetünk eddig a vakcinának? Például a fekete himlő felszámolását. Ennek a lakosság számát hatalmas mértékben csökkentő, vírus okozta betegségnek nemhogy csökkent a gyakorisága, hanem teljesen meg is szűnt. 1980-ban a WHO hivatalosan is eradikáltnak tekintette e fertőzést.

A második helyre a járványos gyermekbénulás tehető. A szájon át terjedő fertőzés az esetek egy részében idegrendszeri bénulásokkal járt, ellehetetlenítve például a járást, a kézmozgást. Végső esetben, ha már a légzéshez szükséges izmok is lebénultak, a betegeknek vastüdőkben kellett élniük. A korábban a világon rendkívül elterjedt betegség ma már csak három országban, Nigériában, Pakisztánban és Afganisztánban fordul elő.

Mellékhatások megelőzése miatt fontos védőoltások

Nagy valószínűséggel sok szatmári átesett már a bárányhimlőn. Ezzel kapcsolatban nem árt tudni, hogy ritkán ugyan, de előfordul, hogy súlyos szövődmények alakulnak ki — központi idegrendszeri fertőzés és a véráramfertőzés ide tartozik, és mind vezethet akár halálhoz is.
Régi divat az úgynevezett „bárányhimlőparti”: ilyenkor, ha egy gyerek elkapja, a rokonság, környék családjai átviszik a gyermekeiket játszani, hogy ők is kapják el a kórt, így fejlesszenek ki védettséget minél fiatalabb korukban. Soha nem lehetünk viszont biztosak benne, hogy melyik gyermek esik át a fertőzésen párnapos lázzal és kiütésekkel, és melyiknél fognak megjelenni életet veszélyeztető tünetek. Ezek alapján egyértelmű, miért fontos fellépni e káros hagyomány ellen.

Hasonló a helyzet a kanyaróval is. Az esetek többségében szövődménymentes a lefolyása, ám ugyanúgy lehetnek borzalmas szövődmények, és mint a bárányhimlő esetében, itt sem lehet megjósolni, hogy kinél fordulnak elő. Külön meg kell említeni egy késői, központi idegrendszeri szövődményt: évekkel a fertőzés után az érintett személyisége elkezd megváltozni (szenzációhajhász kifejezéssel élve „más ember lesz”), majd ez egészen a kómáig és halálig juthat.

Daganatok megelőzésében szerepet játszó védőoltások

Több védőoltás is ismert, ami daganatok kialakulásának a megelőzésében játszik fontos szerepet. Ide tartozik a fertőző májgyulladás (hepatitisz) B típusa elleni védőoltás. Ha valaki megfertőződik, már nem gyógyítható meg véglegesen, a betegség végső szövődménye a máj daganatos elváltozása. A humán papillomavírus (HPV) több törzse ellen is létezik hatásos védőoltás, ezzel olyan betegségek előzhetők meg, mint a méhnyakrák, péniszrák, száj- és garattájéki daganatok, gégerák. A HPV elleni oltásokat nemcsak lányoknak, hanem fiúknak is javasolt beadni, hiszen a vírus mindkét nemben okozhat elváltozásokat.

Gyorsan halált okozó betegségek megelőzése

A legjelentősebb kórokozó az agyhártyagyulladást okozó meningococcus. Agyhártyagyulladást több vírus és baktérium is okozhat, a legsúlyosabb az említett meningococcus által okozott. Megfertőződés után rendkívül gyorsan súlyosbodhat az állapot, akár órákon belül halált okozhat. Már inkább csak történelmi jelentőségű betegség a diftéria (torokgyík), habár nem olyan rég, valamivel több mint egy éve Ukrajnában ismét felütötte a fejét. A betegség során egy plakk alakul ki a garatban, aminek a veszélye, hogy leválhat, és a légutakba kerülve fulladást okozhat.

Oltásellenesség, tévhitek

Ha oltásellenességről hallanak, sokan Andrew Wakefield a The Lancetben megjelent irománya után kirobbant vakcinaellenes mozgalomra gondolnak, amiben az említett sebész az MMR-oltást „hozta összefüggésbe” brit gyerekek autizmusra való hajlamával — írják a tévhitek kapcsán a budapesti Semmelweis Egyetem orvostanhallgatói által összeállított brosúrában. Erről később kiderült, hogy több hibás mérést, etikai szabálysértést követett el, adatokat torzított a kívánt eredmény elérése érdekében, és rejtélyes módon vakcinaellenes szervezettől kapott pénzügyi hátteret ehhez a „kutatásához”. Ez pedig a diplomájába került megjelent cikkének rendkívül kártékony hatása és az említett szabálysértések miatt.

Azonban a probléma nem csak napjainkban ütötte fel a fejét. 1798-ban Edward Jenner fejlesztette ki az első vakcinaszerűséget. Tehenész lányok tapasztalatára lett figyelmes, akik azt állították, hogy nem lehetnek himlősek, hiszen már voltak tehénhimlősek (hasonló, kevésbé virulens változat). Ezt a megfigyelést tesztelte egy fiún, akit előbb szándékosan megfertőzött az említett tehénhimlővel, majd később himlővel is, amitől azonban nem lett beteg a gyermek. Így alkotta meg az első „vakcinát”, aminek elnevezése Louis Pasteurtől származik, és Jenner munkásságának tiszteletére tartalmazza a „vacca”, azaz tehén szót. Azonban már ekkor is megjelent több vakcinaellenes egyén, akik azt terjesztették, hogy a vakcinától tehénné változik az ember, és kampányoltak a kialakuló, számtalan életet megmentő eljárás ellen. A vakcina híre azonban az akkori orvosi társadalomban már gyorsan terjedt, és a szakemberek pozitív megerősítést adtak az eljárás kivételes sikerességéről. Hála neki mára már megbecsülhetetlenül sok emberi élet lett megmentve úgy, hogy nem meggyógyították a betegséget, hanem megelőzték egy egyszerű, de hatásos eljárás által. Ezután kezdetét vette egy új fejezet az orvoslás történetében — összegzik az orvostanhallgatók.

Szigorú szabályok

Jelenleg az Európai Unióban a vakcinák forgalomba hozatalát nagyon szigorú szabályok alapján engedélyezik. A vakcináknak a tervezési szakasz után az Európai Gyógyszerügynökség által végzett értékelésen és felügyeleten kell átesniük. A rendkívül széles körű vizsgálat befejeztével az Európai Bizottság kibocsátja a forgalomba hozatali engedélyt. Az Európai Gyógyszerügynökség a forgalomba hozatalt követően is folytatja a védőoltások biztonságának értékelését, és engedélyezés utáni felügyeletet végez. Mindezek a lépések a maximális biztonságot hivatottak biztosítani, végső célként pedig a lakosság egészségét és jóllétét szolgálják.

A védőoltások antigéneket tartalmaznak, amelyek védettséget adnak bizonyos kórokozókkal — például az influenzavírussal — szemben. A vakcináknak azonban ahhoz, hogy hatásosak legyenek, segédanyagokat is tartalmazniuk kell, köztük stabilizáló-, hatásjavító és tartósítószereket.
A stabilizálószerekre azért van szükség, hogy fenntartsák az oltóanyagok hatásosságát a tárolhatósághoz. A hatásjavító szerek olyan összetevők, amelyek az immunválaszt erősítik. Az adott vírus vagy baktérium ellen fellépő antitestek termelését serkentve növelik az oltóanyag hatásosságát és hatásának időtartamát. A tartósítószerek az összetevő vegyületek harmadik típusát alkotják, amelyek meggátolják veszélyes baktériumok vagy gombák elszaporodását az oltóanyagban, ami létfontosságú az oltóanyag-biztonság szempontjából. Az Európai Unióban forgalmazott vakcinák minden összetevője komoly ellenőrzésen esik át, és különböző tanulmányok igazolják, hogy biztonságosan használhatók az oltóanyagokban.

SZFÚ