João Maia csak színeket és homályos foltokat lát, ennek ellenére ott van minden fotósárokban.

A most 41 éves João Maia sokáig postásként dolgozott, amikor – 28 évesen – egy szemgyulladás miatt rohamosan romlani kezdett látása. Majdnem teljesen megvakult, azóta is csak homályos formákat és színeket lát. Amikor szembesült a helyzettel, tehát, hogy sosem lát majd rendesen, úgy döntött, fotós lesz. Sikerült neki: sokáig profi felszereléssel dolgozott, de aztán megtetszett neki a mobilfotózás. Jelenleg Rióban, a paralimpián készíti szokatlanul életteli, intim hangulatú képeit a sportolók sikereiről, kudarcairól telefonjával. Foglalkozása nem csak terápia, hanem valódi hivatás, képeit a látó fotósok is elismerik, még akkor is, ha itt-ott némi segítségre van szüksége. „Nem kell látnod, hogy fotózz, az én szemem a szívemben van” — mondja a férfi. Azt mondja, fantasztikus érzés, hogy fotóival megmutathatja a látóknak, hogyan érzékeli a világot. Egyrészt hangokkal tájékozódik munka közben, másrészt, mivel azokat még látja, színekben, kontrasztban gondolkodik, ezért is ennyire élénkek a fotói, mindegyiken ellentétes vagy éppen egymást kiegészítő színekkel játszik. Csak az utómunkában és a feltöltésben segítenek neki.