A november 22. és 24. közötti szakmai kirándulás újabb megerősítése annak a gyümölcsöző együttműködésnek, ami augusztusban Szilágykémeren, a vajdasági falugazdászok partiumi látogatásának alkalmával elindult, majd kibontakozott. Az akkori, augusztus 24-i találkozón házigazdaként a partiumi falugazdászok mutatták be Szerbia magyarlakta térségeiben dolgozó társaiknak tájegységeink jellegzetességeit, a helyi gazdálkodók, mezőgazdaságból élők megélhetését és talpon maradását befolyásoló tényezőket.

A viszontmeghívásra és a viszontlátogatásra sem kellett sokáig várni, így a napokban a partiumi falugazdák — Szatmár, Szilágy és Bihar megyei falugazdászok — a vajdasági falugazdász-kollégáik mindennapi tevékenységén keresztül nyerhettek betekintést a délvidéki és a bánsági, illetve — a Kárpát-medencei falugazdász-hálózat egyetlen horvátországi tagja révén — a bácskai gazdák életébe.

A tájékoztatás a vártnál is átfogóbb volt: a partiumi és a vajdasági falugazdászok találkozóját — aminek Szabadka szomszédságában az Osztrák-Magyar Monarchia idején kiépült és világhírnevet szerzett palicsi üdülőközpont adott otthont — Juhász Attila, a belgrádi kormány mezőgazdasági minisztériumának államtitkára, valamint Merkatz László, a magyar Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának munkatársa is megtisztelte jelenlétével. A tanácskozást Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke nyitotta meg, majd Bognár Pásztor Hajnalkának, a szabadkai önkormányzat mezőgazdasági és a környezetvédelmi ügyekért felelős tanácsnokának adta át a szót. A partiumi falugazdászok küldöttségének nevében Kovács Szabolcs, a Partiumi Falugazdász Hálózat szakmai vezetője köszöntötte a résztvevőket, és tolmácsolta Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátorának üzenetét.
Juhász Attila kifejtette, hogy a falugazdászok a kapocs szerepét látják el a gazdák és az agrárpolitika végrehajtásával megbízott intézmények között. „A ti munkátok fontos és nélkülözhetetlen a számunkra. Szerepetek a jövőben még inkább felértékelődik, hiszen a ti munkátok, a ti tapasztalataitok is kellenek ahhoz, hogy egyrészt a mezőgazdasági minisztériumban a támogatáspolitikát illetően jó döntéseket hozzunk, másrészt pedig, hogy általatok a gazdák nélkülözhetetlen információkhoz jussanak” — hangsúlyozta a szerb kormány államtitkára.

Merkatz László mindenekelőtt dr. Torda Márta, a Kárpát-medencei falugazdászprogramot koordináló főosztály vezetőjének a jókívánságát adta át. „A magyar kormányzat, ezen belül az Agrárminisztérium továbbra is fontosnak tartja és nagyon komolyan gondolja, hogy Kárpát-medencei gazdaságot, ezen belül Kárpát-medencei mezőgazdaságot kívánunk építeni. A Fidesz elnöke, Orbán Viktor nemrégiben a Fidesz kongresszusán úgy fogalmazott: velünk azok is jól járnak, akik nem ránk szavaznak. Picit kibővítve: ha polgári kormánya van Magyarországnak, akkor azzal nemcsak a Magyarországon élő magyar és nem magyar testvéreink, hanem a határokon kívül élő nemzettársaink is jól járnak. Sőt, azoknak az országoknak is jól kell járniuk, ahol élnek a nemzettestvéreink. Nekünk az a célunk, hogy lehetőleg mindent meg lehessen adni a határon túl élő magyar gazdálkodóknak ahhoz, hogy szülőföldjükön boldogulni, megmaradni, élni tudjanak. Ez az alfája és az ómegája a munkánknak, hogy a külhoni magyarság megélhetését a szülőföldön biztosítani tudjuk” — fogalmazott Merkatz László, a Kárpát-medencében több mint 110 határon túli falugazdász munkáját összefogó főosztály képviselője.

Kovács Szabolcs köszönetet mondott Nagy Miklósnak a meghívásért, örömét fejezte ki azért is, hogy a két falugazdász-szervezet tagjai együttműködhetnek, tanulhatnak egymás tapasztalataiból, és szakmailag egyeztethetnek számos olyan kérdésben, mely mindkét ország gazdálkodóit érinti. 
Később a falugazdászok beszámolóiból megerősítést nyert, hogy a jövőben is lesz miről egyeztetni, hiszen a vajdasági gazdák is ugyanazokkal a gondokkal küzdenek, mint az erdélyi, partiumi társaik. Közös probléma a kistermelők ellehetetlenítése, fokozatos piacvesztése. Szerbiában ezt még az is tetézi, hogy a gazdák magánszemélyként semmilyen élelmiszer-termelői tevékenységet nem végezhetnek: engedélyt kizárólag jogi személyiségű vállalkozóként kérhetnek. A helyi gazdálkodók helyzetét rontja a térség élelmiszer-feldolgozói kapacitásainak — külföldi tulajdonba kerülésük utáni — tudatos leépítése. Romániához hasonlóan a Vajdaságban is leállított cukorgyárak, tej- és húsfeldolgozók példái bizonyítják, hogy az újdonsült tulajdonosoknak csupán az átvett üzemek piacai és márkanevei kellettek, a tevékenységet kiszolgáló termelői és beszállítói hálózatra már nem tartottak igényt. Mindkét országban gondot okoz a munkaerőhiány, továbbá a jól képzett szakemberek megtartása. A vonzóbb kereseti lehetőségek miatt a Vajdaságból is sok fiatal nyugaton keresi boldogulását.

A szerb agráriumra is igaz a romániai mezőgazdasági termelést jellemző kettősség: a mérleg egyik oldalán a pár hektárt művelő családi farmok, a másik oldalán pedig a több ezer, nem ritkán több tízezer hektárnyi területen gazdálkodó, jellemzően külföldi tulajdonban működő nagyfarmok vannak. A helyi gazdáknak a termelési költségek növekedése mellett komoly kihívás a termőföldárak emelkedése is. A jobb minőségű földek hektárjáért már most is 15–20 ezer eurót kérnek az eladók, aminek hatására a Vajdaságban holdanként (figyelem, nem hektáronként) 300–350 euróra ugrottak a bérleti díjak. Bár a szerb kormány — az Unióhoz hasonlóan — területalapú támogatással igyekszik segíteni a helyi gazdákat, a hektáronkénti 30 eurós támogatás azonban csak farmonként legtöbb 20 hektárra igényelhető. A 20 hektáros plafon azonban kontraproduktív: tagosítás helyett a földek családon belüli szétosztására és 20 hektárnál kisebb birtokméretű farmok bejegyeztetésére ösztönzi a gazdálkodókat, ami tovább növeli a kiszolgáltatott kisgazdaságok számát — derült ki a falugazdák beszámolóiból. További gond a mezőgazdasági termelők nyugdíjbiztosításának rendezetlensége, de több pontban változtatni kellene a kistermelői törvényen is.

A vajdasági falugazdászok feladatköre amúgy meglehetősen tág: az adminisztratív tennivalók mellett a gazdaregiszter vezetésében, a vetésforgóterv elkészítésében, a területalapú támogatások, sőt, a különböző gép- és eszközbeszerzési pályázatok megírásában és benyújtásában is segítséget nyújtanak a gazdáknak. A szerb nyelvet rosszul beszélő gazdákat, családokat fordítói tevékenységgel, a kifizetéseket kezelő államkincstárban pedig a gazdákat — amennyiben igénylik — felhatalmazott ügyintézőként képviselik.

Szöveg és kép: Domján Levente