A cigarettacsempészés virágzó üzletág és jövedelmező foglalkozás — a legnagyobb kereslet a kimondottan feketepiacra gyártott, minimális mennyiségű dohányt tartalmazó, olcsó „cheap white” termékek iránt van.

Amióta világ a világ, ami iránt nincs kereslet, annak nincs is kínálata, ami iránt viszont van, ott annál bőségesebb a felhozatal — akárcsak a feketepiaci dohánytermékek esetében. A cigarettacsempészet hosszú évtizedek óta virágzó s egyre virágzóbb iparággá zsendült Romániában, egész generációk jól jövedelmező foglalkozásaként, köszönhetően egyrészt a 2100 kilométernyi országhatárnak (a második leghosszabb Finnország után), másrészt a mindig is borsos cigarettaáraknak, amelyek az uniós csatlakozást követően csak még borsosabbak lettek — a csempészet évente átlagosan 560 millió euró veszteséget okoz az országnak. Most. Bő öt évvel ezelőtt ugyanis ennek szinte a duplája volt a veszteség, a helyzet pedig olyannyira tarthatatlanná vált, hogy dohányipari termékeket forgalmazó világcégek hazai kirendeltségei lépni kényszerültek — anyagi veszteségeiknél is érzékenyebben érintetette őket a hitelrontás, hiszen a jól ismert világmárka-megnevezésekkel olcsó és gyatra (nem egy esetben súlyos egészségügyi károsodást okozó) hamisítványok lepték el a piacot —, s akkor döntöttek úgy: egyrészt jelentős anyagi támogatást nyújtanak a határrendészetnek a cigarettacsempészet elleni harcban (ultramodern technikai felszerelések, eszközök, speciális keresőkutya-kiképző iskolák formájában), másrészt hosszú távú és „agresszív” kampányokat indítanak maga a csempészet, valamint a csempészett dohánytermékek fogyasztása ellen.

Tegnap indította legújabb, A csempészés rablás, és rács mögé kerülsz megnevezésű kampányát a Japan Tobacco International (JTI), méghozzá Szatmárnémetiben — s nem véletlen, hogy ránk esett a választás: kéthatáros megyeként országos bronzérmesek vagyunk a csempészett cigaretta mennyiségét tekintve Suceava (15,8%) és Botoşani (13%) megye mögött, Szatmár megye 5,1%-kal járul hozzá az országos cigarettacsempészethez. Érdekes, hogy a szintén listavezetőnek számított Temes megyében drasztikusan, 10 százalék alá csökkent a csempészet, valószínűleg a rendkívülien megszigorított határellenőrzéseknek köszönhetően. „Hatalmas az árkülönbség a legális és a feketepiaci cigaretta között, s ez a különbség növekedni fog, ami még inkább elősegíti az illegális kereskedelmet; jelenleg egy csomag, üzletben megvásárolt cigaretta a 72–75%-nyi illetékeknek és jövedéki adóknak 'köszönhetően' kétszer többe kerül, mint a csempészett termék, ami 8,3–9,2 lej, attól függően, hogy ukrán vagy moldáviai cigarettáról van-e szó. A legnagyobb, mondhatni óriási kereslet azonban az úgynevezett 'cheap white' termékek iránt van, mint például az Ashima, Jin Ling vagy a West, amelyeket egyenesen a feketepiacra gyártanak, a lehető legolcsóbbak (7–7,3 lej/csomag), dohányt szinte alig tartalmaznak, s csak a Jóisten tudja, a szemét mellett mik az alkotóelemeik. Azért hívják őket 'fehérnek' is, mert semmilyen ismert/elismert céghez nem tartoznak ezek a dohányáruk” — hangzott el a tegnapi kampányindítón, amelyen a rendőrség, a határrendészet és a vámügy szakemberei vettek részt, akik nem csupán tavalyi, jelentősebb cigarettafogásaikat sorolták el, de nehézségeikről is beszámoltak. „Szeretném, ha a határrendészetnek is olyan ultramodern és precedens nélküli változatosságú technikai felszereltsége lenne, mint amilyennel a csempészek rendelkeznek. A drónok, speciális, hegyi terepre való járművek, kisrepülők számukra a legtermészetesebb tartozékok” — summázta tömören a máramarosszigeti határrendészetet vezető Liviu Bute, hozzátéve azt is: a csempészek zöme ukrán állampolgár, s bár az utóbbi időben ukrajnai kollégáik nagyot nyitottak, a legtöbb román területre cigarettát átszállító s utána „hazaszaladó” csempészt nem sikerül kézre keríteni.

Szabó Kinga Mária