János evangéliuma alapján Rácz Ervin lelkipásztor azokat az igéket vette alapul, melyekben Jézus önmagáról szól; az „Én vagyok…” mondások által némi istenismeretre és önismeretre is szert tehettek a hallgatók és nézők. A kettő összetartozik: mert igazi énünket nem akkor találjuk meg, amikor keressük, hanem amikor Istent keressük — Istent pedig csak úgy kereshetjük igazán, hogy szembenézünk azzal, kik vagyunk valójában. Az Isten- és önismeret pedig nem másért van, mint hogy átformálódjunk és más emberré legyünk. Ő az élet kenyere, az út, az igazság, az élet, a feltámadás, az ajtó, a jó pásztor, ő a vagyok, aki által, megelégülünk, helyre kerülünk, élünk, értelmet és célt kap általa életünk.

Erre tanított a két hétig tartó sorozat, mely éppen vasárnap, a szabadtéri istentisztelettel ért véget. A lelkipásztor a templom bejárata előtt János evangéliuma 7. részének 37-től 39-ig terjedő igeszakasza alapján szólt: „Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek. Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívők fognak kapni, mert még nem adatott a Lélek, mivel Jézus még nem dicsőült meg.” Az ige három mozzanatáról szólt az igehirdetés: az emberi állapot (aki szomjazik), a felszólítás (jöjjön… igyék) és az ígéret (belsőjéből élő víz folyamai ömlenek). Az életszomjunkra egyedül Jézus a válasz, ezáltal olyannyira bővölködhetünk, hogy a körülöttünk levőknek is jut a rajtunk átfolyt életvízből. Az igehirdetés végén a lelkipásztor elmondta, hogy Jézus, az élő víz forrása nagypénteken szomjazott. Nem csak fizikailag. A halál kapujában, a megsemmisülés küszöbén az Atyától elválasztva, bűneink büntetését hordozva szólt: szomjazom. Ő szomjazott, hogy minket megelégítsen. Szomjazott, hogy szabadítás forrásává legyen. Szomjazott, hogy megváltást szerezzen. Majd feltámadt, és ezért ma mint győztes Úr szólít meg: vagyok.

Elkészült az ötödik „karanténvideó” is az IGEszigeten, melynek elkészítésében ismét Szabó Csaba József segített. A filippibeliekhez írt levél közös olvasása, a nők szolgálata, a gyermekek anyák napi műsora, a királyhágómelléki lelkipásztorok közös igeolvasása után a férfiak tolmácsolták a 139. zsoltár szavait, mely éppen a vagyok mindenütt jelenvalóságáról tanít. Közben elindult az újabb igehirdetés-sorozat is, mely az exodust, a kivonulást, azaz Mózes második könyvét veszi alapul minden este 8 órától Szatmárnémeti-Szigetlanka Facebook-oldalán. Remélhetőleg tényleg ez lesz kivonulásunk a „fogságból”.