Naponta átlagosan 5 halott, 22 súlyos és 9 könnyebb sérült — ez jellemzi a hazai utakat, a vezetési stílust és közlekedésmorált; dominál a gyorshajtás és az egyre részegebben való vezetés.

A napokban hozta nyilvánosságra a Román Közlekedésrendészet azt az összesítést, amelyben nem csak számszerűen felsorolják a tavalyi év közlekedési baleseteit, de elemzik is a rizikófaktorokat, kiemelten veszélyesnek minősülő helyzeteket s helyszíneket. Az összesítés értelmében tavaly az ország útjain naponta átlagosan 24 súlyos közlekedési baleset történt, amelyekben 5-en vesztették életüket, 22-en súlyosan, 9-en pedig könnyebben sérültek — s bár ezen adatok némi csökkenést jelentenek a 2017-es évhez viszonyítva (a súlyos balesetek száma 1%-kal, míg az elhunytak száma 4,3%-kal csökkent), messze nem jelenti azt, hogy a hazai közlekedésmorálon és -biztonságon ne lenne még bőven javítani való. Szatmár megye útjain tavaly 124 baleset történt, amelyekben 32-en vesztették életüket és 113-an szenvedtek súlyos sérüléseket, a majd' 35 000 közúti szabálysértésért kirótt bírság összértéke pedig meghaladta a 84 millió lejt.

Különösen riasztó, hogy a súlyos balesetek több mint fele (69%) lakott településeken belül történt, ahol kiemelt rizikófaktornak minősülnek az utca- és útkereszteződések, valamint a gyalogátkelőhelyek környéke, ugyanakkor a legtöbb halálos baleset az országutakon történt, ahol a legveszélyesebb szakaszoknak a kanyarok minősülnek, de mint pontosítják, nem is annyira a szerpentinek vagy hajtűkanyarok, mint inkább a nagy ívű, úgynevezett „lágy” kanyarok — ugyanis sok gépkocsivezető épp a nagy ív miatt kevésbé figyelmes, és azt gondolja, hogy nem kell különösebben csökkentenie a sebességet. Sajnálatos módon kétszeresére nőtt a vasúti átkelőknél történt balesetek száma, melyeknek 95 százalékos a halálozási arányuk: 21 ilyen balesetben 20 személy veszítette életét. A gépkocsivezetők majd' minden esetben figyelmen kívül hagyták a vonat közeledtére figyelmeztető fénysorompó jelzését, azaz a piroson hajtottak a sínekre, úgy gondolván: van még idejük átgurulni a szerelvény előtt, illetve a csak András-kereszttel jelzett átkelőknél nem álltak meg körülnézni.

Mint a szakemberek rámutattak, a lakott településen kívül történt balesetek második (45%) leggyakoribb kiváltó oka a vezetésről való figyelemelkalandozás (rádió gombjaival való matatás, telefonálás, cigarettára gyújtás, az utastérben lévők felé fordulás, nagy beszélgetésbe való belemerülés vagy veszekedés — a szerencsétlenségek közel 20%-a e két utóbbi miatt történt). Az elsődleges kiváltó ok pedig természetesen továbbra is az örök gyorshajtás, főleg, ha az útviszonyok teljesen figyelmen kívül hagyásával párosul, így egyáltalán nem meglepő, hogy a halálos kimenetelű balesetek 41%-a emiatt történt. Ugyanakkor az előző évhez viszonyítva 39 (!) százalékkal nőtt az ittas vezetés miatt történt balesetek száma, s a közlekedésügyi szakemberek előrevetítése értelmében hamarosan ugyanannyi baleset fog történni részeg vezetés, mint gyorshajtás miatt. Ezt a nem túl optimista előrejelzést támasztja alá az a tény is, hogy egyre részegebben ülnek volán mögé, átlagosan 0,65–1,25 mg/l alkoholszinttel, s egyre kevésbé számít kirívó esetnek az ennél magasabb (jó példa erre az az újnémeti férfi, akinek szombat esti ámokfutását Szatmárnémeti határában felvétel is rögzítette, és aki 2,14 ezrelékes alkoholszinttel szlalomozott a forgalommal szemben is) — miközben már egy üveg sör is tompítja a reflexeket és lassítja a reakcióidőt. Ráadásul az akár ellenőrzés, akár balesetokozás miatt elkapott ittas sofőrök 78 százaléka beismerte, hogy nem első alkalommal vezetett részegen, vagy azt hozva fel mentségükre, hogy csak rövid szakaszon kell vezetniük, vagy azt, hogy különleges fizikai adottságuknál fogva az italmennyiség nem befolyásolja vezetési képességüket.

Szabó Kinga Mária