Vádat emelt szerdán a müncheni ügyészség a német Volkswagen csoporthoz (VW) tartozó Audi autógyártó társaság igazgatótanácsának volt elnöke ellen a csoport dízelbotrányával összefüggésben, a hatóság szerint Rupert Stadler csalást követett el, közreműködésével százezres nagyságrendben értékesítettek manipulált motorvezérlő rendszerrel szerelt gépkocsikat.

A bajorországi központú vállalat tavaly menesztett vezetője legkésőbb 2015 szeptemberében tudomást szerzett a dízelmotoroknál alkalmazott manipulációról, mégis utasítást adott az érintett gyártmányok forgalmazására, illetve nem akadályozta meg értékesítésüket - áll az ügyészség közleményében, amely szerint a bűncselekmény mintegy 250 ezer Audit, valamint 71 ezer Volkswagen és 112 ezer Porsche márkájú kocsit érint, amelyekhez az Audi szállította a motort.

Rupert Stadlert csalás mellett hamis állítások okirati hitelesítésében és a fogyasztókat hamis állításokkal megtévesztő, jogsértő reklám terjesztésében való közreműködéssel vádolták meg. Vádat emeltek a három másik személy ellen is, akik az Audi, a Volkswagen és a Porsche gyártmányaihoz készült manipulált dízelmotorok kifejlesztésében vettek részt. Az eljárás következő lépésében a müncheni tartományi bíróságnak el kell döntenie, hogy elindulhat-e a per a vádirat alapján.

Az Audinál közölték, hogy mindenben együttműködnek a hatóságokkal, és a dízelbotrány teljes feltárása a társaság és a munkavállalók érdeke. Hangsúlyozták, hogy a három egykori és egy jelenlegi munkatársuk ellen folytatott eljárás független a dízelbotrány miatt magával a társasággal szemben folytatott eljárástól, amely 800 millió euró (26,4 milliárd forint) büntetés megfizetésével már tavaly lezárult.

Rupert Stadlert - aki 2007 óta volt az Audi vezetője - 2018 júniusában előzetes letartóztatásba helyezték. Tavaly október óta szabadlábon védekezhet, a többi között azzal a feltétellel, hogy nem léphet kapcsolatba a többi gyanúsítottal és a tanúkkal. A volt vállalatvezető tagadja, hogy tudott a manipulációról.

A VW dízelbotránya 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a társaságot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az érintett csaknem 11 millió járműből 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.

A Győrben motorgyárat működtető Audi tavaly 1,812 millió autót értékesített, 3,5 százalékkal kevesebbet a 2017-es 1,878 milliónál. Értékesítési árbevétele 0,9 százalékkal 59,24 milliárd euróra csökkent az előző évi 59,78 milliárd euróról. A működési eredmény 3,53 milliárd euró lett, 24,4 százalékkal kisebb a 2017-es 4,67 milliárd eurónál. A bevételarányos jövedelmezőség 7,9 százalékra romlott 8,5 százalékról. A nyereség 0,9 százalékkal 3,46 milliárd euróra emelkedett az előző évi 3,43 milliárd euróról. Az alkalmazotti létszám tavaly 91 ezerre nőtt az előző évi 90 ezerről.