A méh- vagy darázscsípés helyén kialakuló piros, fájdalmas duzzanat nagyon kellemetlen, a leggyakrabban azonban veszélytelen. Fontos tudni ugyanakkor, hogy ha a rovarcsípést követő két napon belül a távolabbi bőrfelületen kiütések jelentkeznek, illetve légzési, keringési zavar és hasi panaszok lépnek fel, szakorvoshoz kell fordulni, mert ezek allergiás reakcióra utalnak. Legrosszabb esetben a csípés fél órán belül akár anafilaxiás sokkot is okozhat, ami azonnali sürgősségi ellátást igényel — hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, a budapesti Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika allergológus szakorvosa.

A rovarcsípésekkel méreganyag kerül a szervezetbe, ez pedig minden esetben kisebb-nagyobb helyi reakciót, akut gyulladást vált ki, ami gyerekek esetében még látványosabb lehet. Ha azonban az a csípés helyével egybefüggő területen jelentkezik, függetlenül attól, hogy milyen ijesztően néz ki, vagy mennyire tartós, nem ad okot aggodalomra. Például ha valaki darázsra vagy méhre lép, majd megdagad akár az egész lába, más tünete azonban nincs, akkor is mindössze tüneti kezelést igényel, kivizsgálást azonban nem. Ilyenkor antihisztamin-tartalmú, viszketéscsillapító és gyulladáscsökkentő kenőcsök használatát, a bőrfelület hűtését, illetve ha végtagról van szó, annak felpolcolását javasolja az allergológus.

Veszélyt jelent viszont, ha valaki véletlenül lenyeli a darazsat vagy a méhet. A szájban, garatban kialakuló duzzanat ugyanis elzárhatja a felső légutakat, és légzési nehézséget, akár fulladást okozhat. Ilyen esetben nincs idő mérlegelni: azonnal ki kell hívni a mentőt.

Szintén tragédiát okozhat, ha a csípést követő 30 percen belül életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezik. Ilyenkor súlyos hasi görcs, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, ájulásérzés, szájban vagy szemben jelentkező duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, de akár eszméletvesztés is előfordulhat. Ez azonnali sürgősségi ellátást igényel: be kell adni a combizomba a betegnél lévő életmentő adrenalininjekciót (ha már tud az allergiájáról, általában magánál hordja), és azonnal mentőt kell hívni. Életveszélyes anafilaxiát egyébként térségünkben csak a méh és a darázs mérge okozhat, a többi rovar csípése csak jórészt ártalmatlan, helyi reakciót vált ki.

Sajnos olyan teszt egyelőre nem létezik, ami már a csípést megelőzően kimutatná a rovarméreg-allergiát, illetve azt, hogy csípés esetén ki milyen tünetet fog produkálni, de nagyjából elmondható, hogy a gyerekek 0,4–0,8 százalékát, míg a felnőttek 3 százalékát érinti a méh- vagy darázsméreg-allergia.

Mi a helyzet a szúnyogokkal?

Az egyszerű, „mezei” szúnyogcsípés egy piros udvarral körülvett apró bőrduzzanat, amely a csípést követően perceken belül megjelenik, körülbelül 15–20 percig látható, majd a helyén egy viszkető, keményebb göb marad, ami néhány napig kellemetlen, és akár egy hétig is látható nyomot hagy. Miközben a szúnyog megcsíp, saját váladéka, „nyála” érintkezésbe kerül a bőrünkkel, és az immunrendszerünk ezt felismeri. Első alkalommal ilyenkor semmi feltűnő nem történik, a szervezetünk azonban ellenanyagokat termel, és legközelebb, amikor ugyanazzal a szúnyogfajjal találkozunk, immunrendszerünk azonnal jelez, egyfajta helyi allergiás választ, orvosi nyelven késői túlérzékenységi reakciót indít be. Ennek következtében a csípést követően néhány órán belül kiterjedt (2–10 cm-es átmérőjű), csalánfoltra emlékeztető, erősen viszkető, olykor fájdalmas duzzanat jelentkezik a csípés körül, gyulladt, meleg, beszűrődött környezetben, ami több napig is eltarthat. Ez a túlérzékenységi reakció kisdedkorban a legerősebb, amikor szervezetünk még nem szokott hozzá annyira a szúnyogcsípésekhez. Felnőttkorra az ismételt találkozások következtében az immunrendszer érzékenysége fokozatosan csökken, és ez a reakció megszűnik, de ennek mértéke, kialakulásának és eltűnésének ideje egyénileg nagyon különböző lehet.

Kisgyermekek esetében gyakrabban fordulnak elő kifejezettebb duzzanattal járó reakciók, különösen, ha a csípés az arcon, a szem környékén történik. Ezen a területen nagyon laza a bőr alatti kötőszövet, enyhébb helyi reakció is olykor ijesztő, szem körüli duzzanatot okozhat. A legjobb az elővigyázatosság, ha a gyermek a szabadban játszik, különösen a kora esti időszakban, használjunk szúnyogriasztó krémet vagy sprayt! Klinikai hatékonyságuk szempontjából a DEET- (N,N-dietil-meta-toluamid) és a picaridintartalmú szerektől várható a legjobb hatás. Mindkét szer veszélytelen, nem toxikus, a DEET hatása hosszabban tart, hátránya a kellemetlen szaga.

A csípések kezelésére a hideg borogatás — erre alkalmas a készen kapható műanyag hűtőtasak vagy jégkocka nejlonzacskóban —, egy hűsítő zuhanyzás jó hatású. Hosszabb ideig ne hagyjunk direkt vizes borogatást a sérült bőrfelületen, mert a nedvesség feláztatja a bőrt, és növekszik az esetleges felülfertőződés esélye. Zuhanyzás, borogatás után óvatosan töröljük szárazra a bőrt, az induló fertőzés jelei (piros, gyulladt, nedvező seb) esetén alkalmazzunk helyi fertőtlenítőszert (például Betadin)!

Az antihisztamin-tartalmú gél (Fenistil) leginkább az akut szakban, közvetlenül a csípés után alkalmazva fejt ki némi hűsítő hatást. Erősen viszkető, többszörös vagy lassan gyógyuló csípések esetén a gyógyszertárban recept nélkül kapható antihisztamin-tartalmú cseppet vagy szirupot, idősebb gyermekeknek és felnőtteknek tablettát érdemes szájon keresztül adni néhány napig a viszketés csillapítása érdekében.