Nem csak amiatt éri meg egyre kevésbé munkanélkülinek lenni, mert alig több mint négyszáz lej a járulék, hanem azért is, mert egy agyonbürokratizált rendszeren kell átvergődnie annak, aki hozzá szeretne jutni a munkanélküli-segélyhez.

A segély igényléséhez szükség van többek között a személyi igazolványra és annak fénymásolatára, a végzettséget igazoló bizonyítványra és annak másolatára, illetve a háziorvos által kiadott igazolásra, amely arról szól, hogy a kérvényező teljesen vagy korlátozottan munkaképés. A dosszié leadása előtt az ANAF-tól is igazolást kell kapnia a kérvényezőnek arról, hogy nincs jövedelme, vagy ha van is, az kisebb, mint havi nettó ötszáz lej. A 2011 előtti időszakra a ledolgozott munkaidőt igazoló munkakönyvet és annak másolatát is a dossziéhoz kell csatolni, a 2011 utáni munkaviszonyról a munkaadótól kell igazolást kérni és a legutóbbi munkaszerződés felbontásáról szóló munkáltatói határozatra és egy, a 144/2011-es kormányhatározatban előírtaknak megfelelően kiállított igazolásra is szükség van. Ha a leendő segélyezettnek van CEC, BRD, BCR, BT, ING, Allianz-Tiriac, Bancpost vagy Raiffeisen bankos számlája, annak a számát is meg kell adnia azért, hogy a bankszámlára utalják a segélyt, ha ilyen nincs, akkor a juttatás készpénzben is felvehető lesz.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a munkanélküli-segélyt meg is ítélik, a dossziét saját felelősségére iktató tisztviselő figyelni fog arra is, hogy az utóbbi két évben megvolt-e a legalább egyévnyi teljes idős munkaviszonynak megfelelő munkanélküliségi hozzájárulás befizetése az állás nélkül maradt munkavállaló után. Amennyiben ez nem történt meg, elutasíthatják az igényt akkor is, ha ez nem a munkavállaló hibája.