Szamosdob községben két EU-s pályázat révén is útjavításokat végeznek. Helyenként csak kövezés, másutt aszfaltozás is tervben van. Az útkarbantartás mellett az egyéb, most zajló tevékenységekről is beszámolt lapunknak a község vezetősége.

Az idei választásokat követően Ghetina Mihai polgármester és Bartha József alpolgármester zsinórban hetedik közös mandátumát kezdte meg Szamosdob község élén. Ez a bő két évtizednyi közös munka garancia arra, hogy a községben gyakorlatilag nem lehet olyan probléma, amiről ők ketten ne tudnának.

Szamosdobon, Csengerbagoson, Păulianon, Újbagoson és Dacián összesen 2795-en élnek, és a lakosság java része foglalkozik mezőgazdasággal vagy állattenyésztéssel is. A napraforgó, a kukorica, a kalászosok, a szója jelentik a község mezőgazdaságának bázisát, valamint összesen közel 900 szarvasmarhát tartanak a falubeliek.

Bartha József alpolgármester szerint sok helybeli számára a gazdálkodás jelenti a napi betevő biztosítását, viszont sokszor elég nehéz egyről a kettőre jutni, ugyanis a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség által folyósított támogatások mellett a megtermelt tej vagy takarmány nagyon kevés profitot hoz a gazdák konyhájára. Bár vannak olyan évek, amikor a bőséges termésnek köszönhetően a befektetett pénz mellett egy kis pluszbevétel is érkezik, de a legtöbb esetben ott sem lehet egy kiemelkedően magas haszonnal számolni.

A gazdák évről évre arra számítanak, hogy majd jövőre több hasznot fog hozni a munka, de sajnos ez olykor mégis kevésnek bizonyul. Az idei esztendő kedvező időjárása egy bőséges termést hozott az átlagot tekintve, de mégis vannak olyan gazdák, akik savanyú szájízzel kell visszagondoljanak az idei évre, hiszen a május 20-a táján történt jégverés komoly károkat okozott. Elsősorban Csengerbagoson, de Újbagos és Dacia falvakban is voltak területek, amiket elvert a jég.

A legnagyobb kár főként a kalászosokat és a kukoricát érte, viszont az utóbbinak azért sikerült visszaerősödnie és jó termést hoznia. Sokaknak az otthonában tett kárt a tavaszi jég, így akinek nem voltak bebiztosítva az ingatlanai, ott sokba került a károk helyreállítása.

A községhez tartozó földterületek közel egynegyedén napraforgó-termesztés zajlik, ami idén valóban szép termést hoz. A gazdák hektáronkénti 28–30 mázsás termésátlagról beszélnek, amit azonnal el is visznek a felvásárlók. Mivel a napraforgónak ekkora piaca van, elég sokan foglalkoznak vele a községben — számolt be lapunknak az alpolgármester.

Turisztikai iroda

De nemcsak a földeken, hanem a községházán is folyamatos a munka, hiszen a lakosság igényeivel foglalkozni kell. Éppen ezért több helyszínen is zajlanak a munkálatok, tudtuk meg Ghetina Mihai polgármestertől.

Körülbelül két hete került átadásra az újonnan épült információs turisztikai iroda, amelyhez Majtény, Királydaróc, Vetés, Szamosdob és Krasznaterebes községek tartoznak. Az előírások alapján a teljes beruházás uniós finanszírozás által jött létre, viszont a hivatalnak kötelessége két személyt alkalmazni, akik működtetik az irodát.

Továbbá a polgármesteri hivatal két megnyert pályázat révén igyekszik az infrastruktúra jobbításán dolgozni. Az egyik a 125-ös jelzésű EU-s pályázat, amelyik 16 kilométer mezei út lekövezését teszi lehetővé. Itt nagyon jól állnak a munkálatok, és a tervek szerint egy hónapon belül sikerül is befejezni azokat. A mezei utak esetében a pályázatot úgy írták meg, hogy a község mind az öt települése részesüljön annak egy kisebb szeletéből. Ezért lekövezik azokat a mezei utakat, amelyek a falvakból a földekhez vezetnek.

A község másik nyertes pályázata a 322-es EU-s projekt, amely több vonalon is fejlődést ígér. Ennek keretében valósul meg az utcák aszfaltozása Szamosdobon, aminek az előkészületei már folyamatban vannak. A munkagépek előkészítik az utak alapjait és a felvájt kavicsot olyan utakra szórják, ahol egyelőre aszfaltozásra nem lehet számítani.

Ugyancsak a 322-es projektbe tartozik két kultúrotthon modernizálása is a községben, ezekben központi fűtés és klíma lesz beszerelve, de kibővítik az illemhelyet és az épületekhez tartozó parkolókat is. Végül pedig a csengerbagosi régi iskolát újítják fel, ugyanis az ún. after school program (tanórák utáni iskolai program) keretében iskolán kívüli tevékenységek fognak itt zajlani.

Ezek a beruházások körülbelül egy éven belül el fognak készülni — számolt be bizakodóan a polgármester.

Fakultatív magyar oktatás

Bartha József alpolgármester végül a község iskoláiról beszélt egy kicsit lapunknak. Mint kiderült, a helybeliek közül egyre többen a szamosdobi iskolába akarják járatni a gyermeküket, így mára elég zsúfolttá vált a községközpont iskolája. A gyerekek szállítása sem túl egyszerű, mert csak két kisbusz van, amelyek minden reggel 5–5 utat tesznek meg, hogy elfuvarozzák az összes diákot az iskolába. Az oktatás mára már csak román nyelven zajlik a községben, viszont Csengerbagoson a tanórák után heti két órában magyar nyelvű fakultatív oktatás zajlik, ahol a gyerekek, akik magyar családból származnak, de kénytelenek román osztályba járni, elsajátítják a magyar helyesírás alapjait. Elsőstől nyolcadikos korosztályig vesznek részt a gyerekek ezen a kurzuson, amely nem kötelező jellegű, de így is van általában 16–18 gyerek, akit érdekel a dolog — tudtuk meg a község alpolgármesterétől.

Bajnai Botond