Magyarországi megyei bajnokságban szereplő együttessel mérte össze tudását a Kálmándi Kézilabda Suli mellett szárnyait bontogató női felnőttcsapat. Egyelőre iskolásokkal egészült ki az „anyukacsapat”, akik hobbiból hetente egyet edzenek.

Bár nem a projekt része, de elmondható, hogy a Szatmár-Ferencváros határon átnyúló női kézilabda utánpótlás-nevelő program hozománya, hogy Kálmándon női kézilabda felnőttcsapat is körvonalazódik.

Ezt maga az edző, Belényi Gábor is elismerte, hogy az elmúlt majd’ öt év alatt valóságos kézilabda-őrületet keltett a szatmári faluban.

„2015 februárjában mentem el a Szatmár-Ferencváros-program egyik mezőfényi edzőképzésére, bár semmi nem kötött addig a kézilabdához. De megtetszettek az ott elhangzó gondolatok és eszmék, így máris belekezdtem edzésbe” — ismerte el a testnevelőtanár.

Hat gyerekkel indult Kálmándon a kézilabdázás, ma nyolcvan nyolc gyerek látogatja a KKS-t, vagyis a Kálmándi Kézi Sulit.

A tavalyi jótékonysági szülőbálon merült fel annak az ötlete, hogy az anyukák is járjanak heti egy kézilabdaedzésre, és ezzel gyakorlatilag be is indult a felnőttképzés. Néha a 15–14 éves lányokkal mérkőznek egyet, „de most szerettük volna testközelből megérezni egy jobb csapat játékerejét is” — mondta Belényi. Ezért hívták meg péntek estére a megyei elsőosztályban szereplő Csenger VKC női együttesét, amelynek a keretét – nem mellesleg – jelenleg nyolc Szatmár megyei, vagyis túrterebesi, sárközújlaki, szatmárnémeti és mezőfényi játékos alkotja — amiből hat volt jelen a pénteki baráti találkozón is.

„A Csenger VKC mindig is nagy hangsúlyt fektet a határon túliakkal való kapcsolatépítésre és mindig szívesen tesz eleget a hasonló jellegű meghívásoknak” — mondta lapunknak Balogh Attila, a Csenger VKC edzője.

Az eredmény ezen a találkozón nem számított, a kálmándiaknak viszont minden bizonnyal tanúságos volt ez a meccs. „Annyit meg kell jegyezzek, hogy saját sporttermünk nincs, csupán egy 6x9 méteres iskolai tornaszoba, illetve az udvaron levő betonpálya áll a rendelkezésünkre. De tudjuk bérleni a kaplonyi sporttermet, ahol meg tudjuk oldani a minőségibb edzést” — fűzte hozzá Belényi.

Közösségépítés

Mint arról beszámoltunk, a KKS-t 88 gyerek látogatja, fiúk és lányok vegyesen. Egy-egy 15 éves lány és fiú a legidősebb, a legfiatalabbak pedig a 4–5 évesek.

„A mezőfényi képzésen elhangzottak nagyon megragadtak: csapatépítés szülők bevonásával. Minden gyerek lehetőséget kapjon képzettségtől függetlenül a mozgásra. Tisztesség, becsületesség és munka – ezek a KKS jelszavai is” — nyilatkozta a pedagógus.

A csapatépítés része a játszóház szervezése, mozizás, nyári táborozás, biciklitúrák, szalonnasütések, kastélylátogatás és szánkózás, illetve az elmúlt négy évben, júniusban Kézilabdás Családi Napokat is szerveztek. Továbbá az elmúlt két évben jótékonysági bál zajlott Kálmándon. Idén sem marad el ez a mulatozás, november 23-ára várják azokat, aki támogatni szeretnék a gyerekek sportolólását.

„Mindenki pozitívan áll a kézilabdához, az önkormányzat is segít, a szülők és különböző szponzorok támogatnak, akiknek ezúton is köszönjük a hozzájárulását” — tette hozzá Belényi, majd megemlítette, hogy segítője is van a KKS-nél Ritli Henrietta személyében, aki jelenleg szülési szabadságon van.

Szakmai szempontból is jól áll az utánpótlás, ugyanis harmadik éve játszanak a Magyar Kézilabda-szövetség korosztályos bajnokságaiban. Előbb a Nagyecsedi Rákóczi SE csapatként szerepeltek a pontvadászatban, majd a Hajdúnánási SK színeit képviselve mérkőztek, a U12-es fiúk pedig a Csenger VKC-val neveztek a bajnokságba.

A kálmándi U-csapatokat egyébként avasújvárosi, mezőfényi gyerekek egészítik ki. Az U12-es csapat 3 év alatt kétszer kapott ki, az U13-as együttes az idei 4 meccséből egyet, az U11-es alakulat pedig négyből egyet sem vesztett.

„Ez azért is nagy szó, mert nagy kézilabda kultúrával rendelkező csapatokat is vertünk, mint például Mátészalkát, Nyírbátort, Fehérgyarmatot, Debrecent vagy akár Csengert. De mégsem ezt nevezném a legnagyobb sikernek, hanem azt, hogy kisebb nagyobb sikerrel sikerült falu lakosait egy hatalmas és egységes csapattá kovácsolni” — zárta mondanivalóját Belényi.

Pesek Attila