Krisztus Testének és Vérének főünnepét 1264-ben terjesztette ki az egész latin egyházra IV. Orbán pápa, a hit és a kultusz válaszaként azokra az eretnek tanításokra, amelyek kétségbe vonták Jézusnak az Eucharisztiában való jelenlétét. Úrnapja gyökerei a 13. századig nyúlnak tehát vissza. Az augustinánus rendi apáca, Liége-i Juliana isteni sugallatra hivatkozva fordult az eucharisztia-ünnep létrehozása érdekében a dominikánus St-Cheri Hugóhoz, Jacques Pantaléonhoz – a későbbi IV. Orbán Pápához –, és Robert de Thoret liège-i püspökhöz. 1246-ban Robert püspök zsinatot hívott össze és elrendelte a Corpus Christi ünnep évente történő megtartását.

Általánosan azonban csak később terjedt el az ünnep. 1263-ban egy zarándok cseh pap szentmisét mutatott be a bolsenai Szent Krisztina templomban. Az átváltoztatás pillanatában kétség szállta meg – valóban Krisztus testévé és vérévé válik-e a kenyér és a bor –, amikor a megtört ostyából vércseppek hulltak az ostyaabroszra. A véres ostyaabroszt 1264. június 14-én Orvietóba vitték, ahol épp ott tartózkodott IV. Orbán pápa. A pápa 1264. szeptember 8-án kelt Transiturus bullájában hirdette ki, hogy minden évben a pünkösd nyolcadát követő első csütörtökön tartsák meg Úrnapja ünnepét.

A szatmárnémeti Kálvária templom udvarán Úrnapján, június 11-én, csütörtökön reggel 10 órától mutat be szentmisét Schönberger Jenő püspök, melyre szeretettel várják a híveket. A szentmisén való részvétel a távolságtartásra vonatkozó szabályok tiszteletben tartásával történik.