Krisztus testének és vérének főünnepét 1264-ben terjesztette ki az egész latin egyházra IV. Orbán pápa, a hit és a kultusz válaszaként azokra az eretnek tanításokra, amelyek kétségbe vonták Jézusnak az eucharisztiában való jelenlétét.

Úrnapja gyökerei a 13. századig nyúlnak tehát vissza. Liége-i Julianna Ágoston-rendi apáca isteni sugallatra hivatkozva fordult az eucharisztiaünnep létrehozása érdekében a dominikánus St-Cheri Hugóhoz, Jacques Pantaléonhoz — a későbbi IV. Orbán Pápához — és Robert de Thoret liège-i püspökhöz. 1246-ban Robert püspök zsinatot hívott össze, és elrendelte a Corpus Christi ünnep évente történő megtartását. Általánosan elterjedt azonban csak később lett az ünnep. 1263-ban egy zarándok cseh pap szentmisét mutatott be a bolsenai Szent Krisztina-templomban. Az átváltoztatás pillanatában kétség szállta meg — valóban Krisztus testévé és vérévé válik-e a kenyér és a bor —, amikor a megtört ostyából vércseppek hulltak az ostyaabroszra. A véres ostyaabroszt 1264. június 14-én Orvietóba vitték, ahol épp ott tartózkodott IV. Orbán pápa. A pápa 1264. szeptember 8-án kelt Transiturus bullájában hirdette ki, hogy minden évben a pünkösd nyolcadát követő első csütörtökön tartsák meg úrnapja ünnepét. Szatmárnémetiben május 31-én este 7 órától Schönberger Jenő püspök celebrál ünnepi szentmisét a szatmárnémeti székesegyházban, a mise után pedig jó idő esetén körmenetet tartanak a város régi főterén, a park körül.